Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
útvonal, addig Tolna megyében 1148 lakosra. ,AHg van vármegye az országban, mely kedvező fekvése dacára oly mostoha sorsban részesült volna, mint éppen Tolna vármegye, amely a hazát mindig híven szolgálta, gazdag történelmi múlttal dicsekedhetik, egész hosszában a Duna nyaldossa partjait, régi időktől fogva megvan benne minden előfeltétele az egészséges fejlődésnek s mégis mit tapasztalunk?" Az 1908-as vasútfejlesztésre fordított 202 millió koronából Szekszárdnak 90 ezer K. jutott fejlesztésre". A város erőfeszítése eredménytelen maradt. Korszerűsítés helyett rosszabb kocsik futottak, az állomáson már villany és telefon lehetett volna évek óta. Bojkotthangulat alakult ki a vasúttal szemben. 94 „Közel 25 év óta küldöttségekkel, feliratokkal, hírlapi közleményekkel, képviselőházi interpellációkkal sürgetjük és kérelmezzük vasúti bajaink orvoslását - cikkezett a helyi sajtó -, de minden hiábavaló és összes panaszaink és felszólalásaink... süket fülekre találnak... .itt már határozott rosszakarattal.. .állunk szemben, amely megbénítja minden akciónkat, lehetetlenné teszi Szekszárd város és vidékének fejlődését és valósággal köznevetség tárgyává leszünk..." A tűrhetetlen állapotokért Ludwigh Gyula államvasúti igazgató elnököt kárhoztatták „őkegyelmességének közismert vaskalapossága" miatt, „akinek eddig fényesen sikerült közgazdasági érzékét és tudását a nagy világ előtt mélységes titokban tartani." 95 A Budapestről 8,00 órakor induló vonattal 17,00 órakor lehetett Szekszárdra érkezni. Minden állomáson 1520 percig állt a 20-30 kilométeres „sebességgel" közlekedő vonat. 1911. július l-jén megnyílt a Szekszárd - Bátaszék - Pécs vasútvonal, a 8,25-kor induló utas 13,00 órakor érkezett Pécsre. 6 A körzet országgyűlési képviselője, gróf Batthyány Tivadar is megpróbálta kézbe venni az ügyet. Parlamenti felszólalásában az európai fogalmaknak megfelelő összeköttetést, gyorsvonatok beállítását és jobb menetrendi beosztást sürgetett. A pénzügyminiszter az egész vonal gyenge alépítményével magyarázta a rossz helyzetet. Gyorsabb vonatok azon nem közlekedhettek, de „lehetőleg 93 TMÖL: Kjfszb. 5784/1905. Ké. 1906. szeptember 22/2.október 6/2. 94 TVM. 1906. november 4/1. TVM. 1907. máj. 24/3. TVM. 1907. június. 30/1. 95 TVM. 1907. június. 30/1. 96 TVM. 1907. október 20/1. TMK. 1911. április 16/5.; július 2/4.
