Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

mielőbbi" korszerűsítési programot ígért. Az új menetrend 4 óra 46 percre csökkentette a Szekszárd - Budapest menetidőt. A vasút korszerűsítésére tett kísérletekkel egyidejűleg Szekszárd sokat foglalkozott a közeli vízi utak kínálta lehetőségekkel is. Elképzelésekben nem volt hiány, de a megvalósításhoz mindig gyengének bizonyult a város. Reményt keltőnek ígérkezett a szaktárca 1904-ben készített tanulmánya és számítása a hazai vízi utak hajózhatóvá tételéről. A teljes költség meghaladta volna a 100 mill, koronát, melyben a Sió a Balatontól a Dunáig 6,5 mill, korona várható költséggel szerepelt. Tóth Károly vízügyi mérnök azt a véleményt képviselte, hogy a Balatontól a Dunáig hajózható Sió Szekszárdnak akkor ér valamit, ha a vasútállomás egyben hajókikötő lesz, egy bekötő csatorna segítségével. Tóth a terv megvalósításához Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém, és Zala megyék összefogását kérte. A hajózhatóvá tervezett 124 km-es vízi út Siófok-Gemenc közötti szakasza 9 vízlépcső megépítését tette volna szükségessé. A sajtóban is hangoztatta; falunk úgyszólván az orrunk előtt van Közép-Európa egyik leghatalmasabb folyama és mi annak nem vesszük semmi hasznát." Szekszárd testülete a hajózhatóvá tehető Sió és Sárvíz ügyét képviselte a kereskedelemi miniszter felé, a vízi út bevezetésével a vasútállomáshoz. Tervét a megyei közgyűlés is támogatta. Kezdeményezte egy Keselyűsgemenci út államköltségen való megépítését is, de nem talált magas pártfogókat. Állami költségvetésből 1895-1909 között mindössze 46 ezer koronát fordítottak a Sió szabályozására, majd 1914-ig újabb 1 millió 102 ezer koronát A hajózható Balatontól és Siótól várt ipari és kereskedelmi fellendülés elmaradt. Közrend és biztonság Szekszárd lakosságának az átalakuláshoz fűzött várakozásai között a közbiztonság és a közrend javítása állt az első helyen. Nem múlt el ünnep szurkálás, nyílt utcán történt bicskázás nélkül. TMK. 1911. május 28/1-2. TMK. 1911. szeptember 10/4. TECHNIKAI, 1929: 167 p. 189. p. Ké, 1906. március 3/1., ápr. 28/2. TVM. 1907. okt. 27/1.; 1907. nov. 14/2., nov. 21/2 V/79/d. 11. d. TMÖL: Kvt. jzk. 4754/1909.