Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

10. Forrás: TMÖL Szekszárd város közigazgatási iratok V/B/74/b 8.641/1937. Szekszárd megyei város polgármesterétől Tárgy: Bérház építése Szekszárdon Nagytekintetű Igazgatótanács! Köztudomású, hogy Szekszárd megyei város azon helyiségek közé tartozik, amelyekben a lélekszámhoz viszonyítva nagy számú intellektuel elemek vannak. A város Tolnavármegye székhelye, - tehát a vármegyei, központi járási, kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. ügyészség, fogház, kir. pénzügyigazgatóság, m. kir. állampénztár, országos selyemtenyésztési felügyelőség, m. kir. államrendőrség, m. kir. csendőrparancsnokság, m. kir. csendőriskola, m. kir. tanfelügyelőség, m. kir. postahivatal, m. kir. államépítészeti hivatal, m. kir. erdőgondnokság, MAVÁllomás főnökség, MAV osztálymérnökség, vármegyei népgondozó hivatal, vármegyei testnevelési felügyelőség, m. kir. főgimnázium, felső kereskedelmi iskola, polgári fiú iskola, polgári leányiskola, Országos Társadalombiztosító Intézet, Horthy Miklós közkórház, Közalapítványi uradalmi felügyelőség, erdőgondnokság, két római kath. plébánia, református, evangélikus és izraelita hitközségek tanítói karának, a Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókja, a szekszárdi takarékpénztár, a Magyar Altalános Hitelbank szekszárdi fiókja, a Szekszárdi Népbank mint Szövetkezet, az állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezet tisztviselői, továbbá a szabad foglakozása ügyvédek, orvosok, mérnökök, kereskedők és iparosok egyaránt reá szorulnak a mai kor viszonyaihoz mért egészséges, higiénikus berendezésekkel ellátott lakásokra. Szekszárd csak a háború utáni években lépett a városias fejlődés biztos útjára, az 1925., 1926., 1927., 1928., 1929., 1930. években alkotta meg azokat a városias jelleghez elengedhetetlenül szükséges közműveket (általános vízvezeték, szennyvízcsatornázás, villanyvilágítás, új közvágóhíd, hűtőház és jéggyár stb.), amelyek lehetővé tették, hogy Szekszárdon nagyobb ember csoportokat