Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

kérelmező „teljesen megbízható, erkölcsi magaviselete kifogástalant Kis üzemét a tulajdonosa 1904-ben a Flórián utcába telepítette át. Aranykulacs nevü vendéglője még hatvan év múlva is kedvenc helye volt a szomszédos bíróságon pereskedőknek. Üzleti vállalkozását a férje nagybani sörkereskedési terve egé82 szítette ki. Ebben az időben talált termő talajra Szekszárdon az ún. „Tulipán mozgalom". A kezdeményezés azzal a céllal indult Magyarországon, hogy a vevők magyar termékeket vásároljanak, ezzel is segítve a hazai ipar fejlődését. A mozgalom élére nők álltak, azt vállalva, hogy „a honi ipar érdekében minden tőlük telhetőt megtesznek."^ Erőfeszítések a közlekedés fejlesztésére A Szekszárdról szóló történetírásban újra és újra felbukkan a hátrányos közlekedési helyzetre való jogos hivatkozás. Máig tartó hatásai visszavezethetők a korszerűtlen közúthálózatra, a megkésett vasútépítésre és - a várossá nyilvánítástól még egy évszázadig - a Duna-híd hiányára. A város lakói azonban elsősorban gyalog jártak, jeles intézményekhez, pl. színházba is csak sötét és sáros utcákon lehetett eljutni. Esős évszakokban sár, nyáron por lepte a szekszárdi utcákat. Helyenként járda segítette a gyalogosokat, az sem egy vonalban épült, hanem ahogy a háztulajdonosok jónak látták. Nagy vívmánynak számított, amikor a Kaszinó Bazár előtti téren 3 m széles aszfaltozásra adott fizetési kedvezményt a város. 1910-ben a r. t. városok 30%-ában voltak kövezett utak, 3

A részében a járdák is megépültek. A 20. sz. első évtizedében Szekszárd 322 ha. belterületét 35 utca szelte át és 4 köztér díszítette. 22 km hosszú útjaiból 5 km volt kiépítve, a téglából készült 22 km járdával szegélyezve. Az új r. t. város közgyűlése 1913-ban hozott olyan határozatot, hogy öt éven belül 120-200 cm-es szélességű aszfaltjárdákat kell építeni, a felsővárosi Magyar utcától a vasútállomásig és az újvárosi Püspök tértől az alsóvárosi temető irányába, összesen 23 82 TMÖL: Kjfszb. 4054/1903.; 4203/1903.; 5191/1904. 83 Ké. 1906. ápr. 14/3. 84 kgy. 1905. okt. 10. V/72. 32. d.