Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Dr. Braun Sándorné: Források
csak a Gemencnél létesítendő közúti híddal kapcsolható össze sikeresen, csak ezen át látható el a fában szűkölködő Duna-Tisza köze a dunai erdőkből olcsón szállítható tűzifával. Egy iS en na Sy vidék sok ezer és ezer lakosának a jövendő boldogulása, élni akarása lesz letéve a híd pilléreiben, vagy ellenkező, - a másutt történő áthidalás esetén a világtól, és így a forgalomtól való elzárás miatt a jobb sorsra hivatott nép a teljes elszegényedésre, és így a vándorbotra való juttatásra fog kárhoztatni. Ez a vidék több mint fél évszázadon át folyton nélkülözte az állami intézmények megvalósítását, a közlekedési viszonyokat illetően pedig a legmostohább gyermeke volt a Hazának. Nagyméltóságú Miniszter Úr! A most vázolt gazdasági és szociális kérdések mellett más szempontok is vannak, amelyek a híd építését a fent említett helyen tartják a legsikeresebben keresztülvi he tőnek. Ilyen elsőrangú szempont, hogy a híd minél kevesebb költséggel legyen megépíthető. - Mivel a költségeknél a súlyos részt az átkelési szakasz, a híd teste fogja képezni, eminens érdek, hogy a Dunának a híddal való átszelése ott történjék meg, ahol a terepviszonyok a legkedvezőbbek, és a Duna a legkeskenyebb. Egy pillantás a Duna vízrajzi térképére, azonnal szembetűnik, hogy az a legkeskenyebb Gemencnél, a terepviszonyok meg éppen itt a legkedvezőbbek. Szekszárdtól az ártéri szakaszig elsőrangúan kiépített, csaknem nyílegyenes törvényhatósági út vezet, és Dunán innen mindössze 4 km szakaszt kellene további egyenes irányba kiépíteni. Igaz, hogy ez a távolság ártéri részbe esik, azonban az útteste magas földtöltésen nyugszik, víz alatt soha sincsen, és így annak megépítése, kőburkolattal való ellátása csekély összeget venne igénybe. A Dunának az alföldi szakaszán is mindössze a Dusnok és Sükösd között levő 15 km hosszú vicinális utat kellene elkészíteni, amelynek következtében egy teljesen kiépített út húzódna északról párhuzamosan a Dunával egészen Bajáig, amely Sükösdnél kapcsolódna a Keczel, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Czegléden át Budapestre vivő állami úthálózatba. Ez által úgy Kalocsa, mint Baja, távolabbról Kecskemét, Kiskunhalas és Szeged transversális átkelést kapnának a Balatonra Gemencen át.
