Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Braun Sándorné: Források

Sokkal kedvezőtlenebb az eset Bajánál, amely, amíg egyrészt a gyászos Trianon folytán csaknem határszéli város lett, addig másrészt Bátaszék és a Duna közt, ártéri területben húzódó és ales felépítménnyel teljesen újonnan készítendő több mint 20 kilométeres útszakasszal volna a létesítendő közúti híddal összeköthető. Ez az útépítési költség súlyosan terhelné meg a híd elkészítését, hogy már ez a szempont is teljesen kizárja a kérdéses hídnak Bajánál való létesítését. Bízunk a Mindenhatóban, hogy a ránk kényszerített Trianont egyszer csak mégis elhárítja a fejünk felül és eltűnnek a mai lehetetlen határok. A minden magyar hő vágya teljesülvén pedig, a régi Magyarország talpra álltával Gombos és Budapest között a középső átkelés éppen Gemenc lenne. Nem akarok kitérni e helyütt a másik szintén állami érdeket képező szempontra, majd a Nagy méltó súgod által összehívandó értekezleten, meghívás esetén az arra vonatkozó érveimet szintén előfogom terjeszteni. E helyütt azonban már is megjegyzek annyit, hogy a kérdéses szempontokra eléggé fontos csongrádi Tisza-híd csaknem egy magassággal van Gemenccel. Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Urunk! Mi nem vagyunk a gazdag Bácska, nem hangoztathatjuk ezt. Mi a szegénységünkkel állunk őszintén a nyílt színen, és mint ilyenek kérjük mély alázattal bajaink orvoslásának egyedüli módját, a Gemencnél létesítendő közúti hidat. Abban a biztos reményben, hogy kérelmünk meghallgatásra talál, és így Szekszárd városa is a megtartandó értekezletre meghívást nyer, vagyok Szekszárd és környéke nevében: Szekszárd, 1926. márcz. 18. alázatos szolgája Vendel István polgármester