Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
kellett gondoskodnia. 72 Évről évre gyarapodott az 1899-ben alakult és Steiner Mihály Márkvárt elnök vezetésével működő Szekszárdi Tejszövetkezet. 1905-ben 387 üzletrésszel, 260 ezer liter beváltott tejjel számolt el, melynek forgalmi értéke meghaladta a 182 ezer koronát. 73 Már az 1890-es években működött Szekszárdon egy gőzfürdő, a Schubert-féle vállalkozás. 74 Hádinger Adolf helyi lakos 1901-ben kezdett új fürdőt építeni, az engedélyeztetési eljárás egy 30,0 X 13,5 m-es épületre szólt, gőz- és kádfürdő rendeltetéssel. A múzeumtól keletre lévő városszéli telken emelt fürdő vizét gőzkazán melegítette. A padláson vezettek át szellőztető csöveket. Villanyvilágítást is terveztek, 1902. januári üzembe helyezéssel. A fürdőt Hádinger 1904-ben eladta Führer József budapesti vállalkozónak, de bérlője változatlanul Birkmann Lajos maradt. Sok lakossági panasz érte a fürdőt, bezárás is fenyegette az egészségügyi szempontból rossz körülmények miatt. A kád-, medencés és gőzfurdőrészleg ellenőrzését ún. „egészségrendőri vizsgálat" végezte. A gőzfürdőt de. férfiak, du. nők használhatták. 75 A fürdő bérlője a szállodásokhoz és a vendéglősökhöz hasonlóan gyakran panaszkodott a kis forgalom és a szigorú előírások miatt. Nem volt Szekszárdon akkora vendégjárás, hogy ezek a szolgáltatások biztos jövedelmet hozzanak. A vendéglátó helyekre - a vármegye 1890-ben kiadott szabályzata alapján - 1906-ban alkotott a város saját rendeletet. A vendéglők éjjel 11 óráig, a fogadók 12-ig, a kávéházak éjjel 2 óráig tarthattak nyitva, de zenélni csak éjfélig lehetett. Templom, iskola vagy kórház közelében ilyen szórakozóhelyet nem nyithattak. A sok gonddal járó üzemeltetése ellenére a város a saját tulajdonában tartotta az 1893-ban elkészült Garay téri Szegzárd Szállót. A korszerűtlen, sáros utcájú, rossz hírű szállodához nehezen találtak fejlesztést vállaló bérlőt. A városba érkező vendégek inkább a kocsmai szálláshelyeket vették igénybe. 1905 őszén új bérlő jelentkezett, évi 8000 korona ajánlattal. Perler TVM. 1906. szeptember 9/5. TMÖL: AI 3550/1907.; Szvi: Kvt. jzk. 41/1905. Ké. 1906. március 24/9. SzV 1891. március 12/7. TMÖL: Kjfszb. 2749/1904. TMÖL: TVM. szab.rend.; Szegzárd, 1890. 385. p. Szvi kvt. jzk. 161/1906.