Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Keresztély sok tervvel érkezett. Abban mindenki egyetértett, hogy a botrányos körülményekért elsősorban a tulajdonos város a felelős. A hosszabb távon előnyös kényelmi befektetések reményében 6 év helyett 12 esztendőre adták ki a szállodát, végül évi 8100 korona bérleti díjért.

77 A városi szálloda vendéglőjén kívül kedvelt szórakozóhelynek számított az Obernig Vendéglő, a Korona Kávéház, a Kaszinó Kert, a gimnázium melletti, éjszaka is nyitva tartó Rákóczi Kávéház és a Kuruc csárda a Béri Balogh Ádám fánál. Jeles eseménykor Garai Ferkó és Garai Lajos népszerű zenekara muzsikált, hol az egyik, hol a másik vendéglőben. Róth Ferenc Magyar Királyi Szállodáját 1911-ben 40 ezer koronáért Waldemann Dezső vásárolta meg. Korábbi bérlője, Obernik Károly megvette Tóth Károly Széchenyi utcai házát 30 ezer koronáért, és ott nyitott saját szállodát vendéglővel.

79 A terményeiket értékesítő hazai földbirtokosok kereskedőkkel álltak kapcsolatban. A borkereskedésből származó tőkéből manufaktúrák születtek, melyek a gyáripar kialakulásával elsorvadtak. A kereskedésnek ebben az időszakában jutottak nagyobb szerephez a letelepedő zsidó családok. Szekszárd nem ezt az utat járta be. Az itt megtelepedő zsidók kisebb vállalkozásokba, üzletekbe, vendéglőkbe fektették pénzüket. Pirnitzer Antal üzletházában Rechnitz Mór alakított ki 100 m

2-es kávéházat, ebédlővel és 3 vendégszobával, korlátlan italmérési engedéllyel. Friedmann Mór és Grünfeld Miksa is kávéházi és vendéglői iparűzésre kapott engedélyt.

80 Wigand János gimnázium igazgatónak gondjai voltak az italmérési engedélyekkel, ui. az iskola melletti vásártéren is nyíltak kocsmák, Wigand ezek engedélyének a bevonását kérte. Beadványait rendre elutasították, kivéve a Rákóczi Kávéház esetében. Ott női felszolgálót alkalmaztak, ami túlontúl érdekelte az iskola ablakából leselkedő ifjúságot.

81 Schaffler Jakabné a Budai, ma Rákóczi utcai házában rendezett be szódavízgyárat és a szikvíz árusításával is foglalkozott. A gyártáshoz szükséges vizet a Garay téri közkútról szállította. Az engedélyező bizonyítvány szerint a TMÖL: Kvt. jzk. 1910/167. Ké. 1905. szeptember 2/4. Ké. 1906. máj. 26/3. TMK. 1907. július 4/6., szeptember 5/3 TMK. 1911. március 12/5. TMÖL: Kjfszb. 1902/2121.; 3125; 5120/1905. TMÖL: AI iratok 6566/1906; 6566/1907.