Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

házat. A várható költség 160 ezer koronát tett ki. Erre fedezetet nyújtott a Kaszinó évi 2100 korona többletbevétele, plusz a 12,5 évre megajánlott tagonkénti havi 17 krajcár támogatás. Az Augusz kastély déli oldalú kerítésfalához épített Kaszinó Bazár üzlethelyiségeit bérbe kívánták adni. Megépítésére 55 ezer koronát terveztek, a bérleti díjakból a Kaszinó biztos haszonra számított. A Korzó néven ismert üzletsor hét évtizedig színesítette a város 70 kereskedelmi és vendéglátó hálózatát. Házalási szabályrendelet védte a helyi kereskedők érdekeit. Áruval házalók nem kereskedhettek, az üvegesek, köszörűsök, edényfoltozók csak ipari mesterségüket kínálhatták. Házalást engedélyező könyvüket a rendőrség ellenőrizte.

71 Divat lett Kiss Jenő Széchenyi utcai ,fényírdájába", a Kossuth fényképészeti műterembe menni családi felvételre, cukrászdábajárni, vasárnap délelőtt vagy színházi előadás után beülni egy vendéglőbe. A kereskedelem nagy ünnepei az országos vásárok és a szerdánkénti hetipiacok voltak. A környező falvakból is érkező piacozók gazdag árukínálatával elégedettek lehettek a háziasszonyok, 3 liter bor áráért 1 kg húst vagy 2 1 tejet vásárolhattak. Szekszárd négy vásárra kapott engedélyt: Virágvasárnap, Áldozó csütörtök, Sarlós Boldogasszony és Erzsébet-nap hetében tarthattak két— kétnapos vásárt, hétfőn és kedden. Szigorú rendtartás szabályozta a sátras kipakolást, a helyi szokásokat is figyelembe véve. A sátrakat úgy kellett felállítani, hogy „az azonos kereskedelemi- és iparágak egymás mellett és egymással szemközt, utcákra felosztva foglaljanak helyet... a legelőnyösebb hely a helybeli kereskedőket és iparosokat illeti." Őket követték a megyebeliek és így tovább. A helybeliek sorrendjét az iparigazolványuk dátuma szerint állapították meg, a régieknek kedvező beosztással. A vásár rendtartási szabályai állatvédelmi kötelmeket is előírtak. Pl. mérlegeléskor „az állatok mindenkor szalmára fektetendők." Szárnyasokat nem lehetett összekötött lábbal szállítani, „csakis hónalj alatt.. .Halakat keresztül fűzve szállítani, vinni vagy tartani tilos." Az állatok etetéséről, itatásáról az eladónak, a szállítónak, ill. a tulajdonosnak 7U Ké. 1905. február 18/4., TVM. 1905. 03. 6/1. 71 Kvt. jzk. 172/1906.