Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

miszeripart, a gépgyártást, a téglaipart, a textil- és bőripart, valamint a gabona, bor, marha, sertés, vas- és textiláru-kereskedést tartotta számon. Ezek közül alig honosodott meg valami Szekszárdon, a már említett selyempete-vizsgáló állomáson, a téglagyártáson és a borkereskedésen kívül. A várossá válás óta számos elképzelés született a sok irányú és gyors ütemű fejlődés érdekében. A tervek többsége jogosan kritizálta az elmaradott körülményeket; a megoldási javaslatok vármegyei és helyi intézkedéseket sürgettek. Ilyen volt pl. egy iparcsarnok létesítésének a terve is. Tekintélyes iparosok összefogásra buzdították a helyi mestereket, mert a tőkeszegénység korában csak jelentős befektetéssel tudtak helyiséget bérelni és nyersanyagot venni, a szakképzettségből nem lehetett megélni. „Eszmék temetőjének bátran lehet nevezni ezt a várost — írta az iparcsarnokötletről a helyi újság. - Ha életrevaló indítvánnyal állnak elő akár egyesek, akár a sajtó, mindjárt előtérbe lép az ún. >minek az< párt." A város segítségét kérték a kitűzött cél eléréséhez, a testületi támogatás azonban elmaradt.

69 A kereskedelemben dolgozók számszerű változása Szekszárdon 1900-ban 263 fő, az összlakosság 1,9%-a, a Tm-i keresők 4,4%-a 1910-ben 324 fő, az összlakosság 2,2%-a, a Tm-i keresők 4,7%-a. Szerény kiskereskedelmi bolthálózat kínálta portékáit. A Pirnitzer Kereskedőházon kívül Seiner Lipót férfi és női divatáruháza, Zahratka hentesüzlete és a Széchenyi utcai Delicia Cukrászda, Molnár Mór Garay téri könyv- és papírkereskedése elegendőnek bizonyult a helyi igények kielégítésére. Debulay Imre lakatos műhelyéből tűzhelyek és mezőgazdasági kisgépek kerültek ki, a műszerész Müller testvérek varró- és hímzőgépeket árultak. Olyan kereskedőcsaládok nyitottak üzleteket, amelyek a későbbi évtizedekben is ismertek voltak élelmiszer- és ruházati cikkeikről, papírírószer áruikról, vas- és fémipari termékeikről. Nehezebb gazdasági esztendőkben a kínálat soknak is bizonyult, s a kereskedelemből való megélhetés lehetősége romlott. Mégis volt vállalkozási kedv, ennek egyik szép példája a Kaszinó Bazár. A Szekszárdi Kaszinó 1905-ben úgy döntött, hogy megvásárolja az AuguszKé. 1906. március 31/2.