Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

lőmunkásokra van szükség. Képezni is kell őket, a borértékesítés­re pedig szövetkezniük szükséges. Abban az évben jó termés volt, emelkedő áron lehetett a bort eladni. Akik nem tartottak szarvas­marhát, a síkra telepített szekszárdi szőlőhöz nem tudtak istállótrá­gyáról, a talajerő pótlásáról gondoskodni. A közös pince tervből megint nem lett semmi. A tehetetlenségnek mi, szőlősgazdák va­gyunk az okai - nyilatkozta Hermann Frigyes -, mert pl. „vegyünk egy embert, egy rész élhetetlenséget, egy rész visszamaradottsá­got, egy rész irigységet, és nagyon kevés tudást a szőlőtermelés és borkezelés körül, ezeket jól rázzuk össze és megkapunk: egy szek­szárdi bortermelőt. " Borközraktár ügyében 50 fős városi küldöttség járt a földmű­velésügyi miniszternél. A már 10 tervezett hely között Szekszárd ismét nem szerepelt. Rá kellett jönni, hogy anyagi áldozat nélkül a város nem versenyképes. Más városok építőanyagot, pincét, telket ajánlottak fel az állami támogatáshoz. Szekszárd csak várta, hogy mint híres bortermelő vidék, biztosan ott lesz a kiválasztottak között. Indokaik önmagukban kevésnek bizonyultak: a szekszárdi borvidék termése kb. 300 ezer hl., a város a borból él, szántója az alapítványé, ipara nincs stb. A tárca minisztere a következő évre ígért egy raktárt, amennyiben a város nagy pincét, vagy a vasút közelében raktárt tud felajánlani. 67 Pesszimista jóslatok ellenére a borkivitel növekedett, és a borok ára tovább emelkedett. Ezt az 1909 januárja óta érvénybe lépett XLII. bortörvény hatásának tulajdonították. A gazdák azt remélték, hogy az új bornak is jobb ára lesz, mert 1912-ben sok kár érte a szőlőket, kevesebb termésre lehetett számítani. A főispánnal az élén ismét bizottság alakult a borszövetkezés ügyének feltámasztására, de sikerében már a gon­dolat elindítói sem bíztak. 68 Kereskedelem és szolgáltatás A századforduló idején Magyarország a gazdasági és keres­kedelmi kitörési lehetőségként a szeszgyártást, a faipart, az élel­TMK: 1911. máj. 21/2.; nov. 19/1.; nov. 26/2. TMK.: 1912. február4/l-2. TMK.: 1912.ápr. 14/5.; szeptember 22/3.; december 29.

Next

/
Thumbnails
Contents