Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

A legtöbb bajt azok okozták, akik nem dolgoztak tisztán. Nem lehetett mindent a rosszindulatú kereskedőkre fogni, de sok vidéki gyenge bor szekszárdiként való árusításával csak fokozták a bajt. így került a bor a felvásárlókhoz, majd a nagykereskedőkhöz, akik azt Kanizsáról szállították tovább pl. Olaszországba, az ott állomásozó osztrák hadseregnek. 1907 őszén a szekszárdi termelők a saját borukat sem tudták elszállítani a vasútállomáson tárolt, máshol felvásárolt borok miatt. Hermann Frigyes már akkor követelte, hogy zárják el a várost az idegen borok elől. Ez csak „önvédelem - írta egyik cikkében -, mert míg más városoknak van határjok, földjeik, mezőik, legelőik, Duna esetleg Tisza forgalmuk, iparuk, kereskedelmük s ezek mellett még bortermelésük is, addig nekünk szekszárdiaknak, egyáltalán semmi más jövedelmi forrásunk nincs, mint egyedül csak boraink." Egy vegyészeti borellenőrző állomás felállítását is szükségesnek tartotta. 1908 bő termést hozott. Jó áron kelt el a síkvidéki bor, rosszabbul a hegyi borok. Ráadásul Szekszárdnak „a mértéktelen pancsolás folytán... a jó hírneve annyira tönkre van téve, hogy a viszonyok javulása csak hosszas és fáradtságos munka után várható." A bortermelők gyűlésén megválasztott bizottság munkához látott: Szekszárdon borközraktárt állítsanak fel államköltségen; alakuljon meg a bortermelők hivatali érdekképviselete; a bortermelők hozzanak létre szövetkezést vagy rt. alapú társulást. Magyarországon 23 egyesület tervezte hasonló módon megoldani a borértékesítési problémáját. Ebből 6 rt. formában, 6 italmérési szövetkezettel, 2 gyümölcs- és csemegeszőlő-szállítással, a többi szövetkezéssel. Céljuk volt a szakértelem fejlesztése és a szüretelő eszközök közös beszerzése. A kormány a szövetkezéshez kívánt támogatást adni. 5 A földművelésügyi tárca 1910-ben csak négy helyen tervezte borközraktár építését, köztük Pécsen is, de Szekszárdon nem. A város szőlőhatár területe ekkor 3684 kat. h. Holdanként 10 hl átlagterméssel számoltak, amit a szakértők szerint jobb műveléssel 5 hl-rel lehetne emelni. Ehhez hozzáértő és jobban megfizetett szőTMK 1908. ápr. 16/6. TMK: 1908. december 10/1.