Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Dr. Dobos Gyula: Neves szekszárdiak

Ifj. Leopold Lajos (1879-1948) Leopold Sándornak, a Szekszárd határában elterülő ózsáki teréziánumi uradalom nagybérlőjének, és Krón Ottiliának a házasságából 1879. december 5-én Szekszárdon született.

74 Az apa szociális érzékenységét mutatta, hogy a hitközség vezető egyéniségeként féltve őrizte hagyományaikat, támogatta a város polgári intézményeit és egy székelyföldi település keresztény hitről zsidó hitre tért szombatosainak templomépítési törekvéseit. A fiúnak tehát volt kitől örökölni a gazdaságszervező készséget, tudományos érdeklődést, szociális érzékenységet. A kiváló alapot adó Mayer-Arlow módszerű iskolában, majd a bajai cisztercita gimnáziumban alapozta meg ismereteit. Több nyelven ír-olvas és mindössze 15 éves, amikor a tanulók lapja közli első cikkét. Jogi tanulmányai alatt kerül szoros kapcsolatba Szabó Ervinnel és Jászi Oszkárral.

75 Olyan emberek társaságára szomjazott, akiknél kevesebbet tudott. Bár mint dr. Töttős Gábor írja róla „e vágya mindvégig kielégítetlen maradt, mint elméleti, mint gyakorlati téren példát mutatott." Az 1900-1902 közötti Forrás: Leopold Lajos: Gyárak nélkül. Egy pusztuló vármegye emlékirataiból. Szekszárd, 1907. , Leopold Lajos: A presztízs. E. Bártfai László utószavával, Bp. 1987., Tolnavármegye, 1904. nov. 6., Tolnamegyei Közlöny 1906. jan. 18. és 1913. március 6. Egyenlőség 1911. okt. 15., Dr. Szilágyi Mihály TMLF, II. Szekszárd, 1991. 71 p. , Dr. Töttős Gábor: „Egy marék küzdelemnek hü folytatása " SZV. 2004. december 5. 11. p Házuk a Garay téren volt. A Munkácsi utca 15/a 1909-től a családé. Jászi Adynak írta: „...LeopoldLajos barátom... egyike a legműveltebb legfinomabb lelkű embernek Magyarországon. Szép és kedves felesége van Jacobi Lívia", aki később Babits számos versét fordította angolra.