Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

bortermelők és a borkereskedők népgyűlésén, az olasz borok beözönlése ellen is tiltakozva.

5 A megye újságjai gyakrabban kezdtek foglalkozni a szőlészet és a borászat gondjaival, megoldási módozatokat is javasolva. „Fontolgattuk-e azt valaha - tette fel a kérdést a Közérdek című újság -, hogy boraink átlagos tulajdonait a nagybani kereslet és értékesítés föltételeihez simítgatni okos dolog; tekintettünk-e valaha arra, hogy a kereskedő borainkat mikor értékesítheti jobban és könny ebben?" A lap megoldásként ajánlotta; „legyen a borkereskedőnek egy már ismert és megkedvelt borából, borfajtából minél egyöntetűbb, egyformább és minél több,"

60 Másik lehetőségként a feldolgozás utáni értékesítés jöhetett szóba. Számításokat is végeztek, lehangoló eredménnyel. Szekszárdon az 1905-ben termett 23.500 hl borból - ha pl. 1 hl konyak előállításához 5-8 hl bor szükséges -, egy konyakgyár igényeihez kevés volna az összes termés.

61 Múltak az évek, igazi megoldás kimódolása nélkül. Sokan új bortörvényt sürgettek, attól várva javulást. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete is ezt képviselte. Alakult négy birtokvédő társaság - Bakta-Bartina Hegyközség, Jobb-Remete-, JobbParászta-, valamint Iván, Gyűszű és Porkoláb Völgyi Hegyközség néven - a „Szőlőművelés előmozdítása körül szükségesnek és célirányosnak mutatkozó intézkedéseknek... önkormányzati jogkörben való biztosítása" céljából. Sürgetővé vált a csőszök fegyverrel való felszerelése - kaptak is 12 puskát -, mert „a megfélemlítés ma már olyan nagyfokú, hogy e nélkül hegyőrök felfogadása alig lehetséges."

62 1908-ban a helybeli Hermann Frigyes Szászy Szőlőbirtokosok Borértékesítő Szövetkezetének alakítására hívott össze tanácskozást. A nagy érdeklődéssel kísért kezdeményezésre 200 szőlősgazda volt kíváncsi. Boda Vilmos országgyűlési képviselő is az ügy mellé állt, az ő elnökletével tartott tanácskozáson Hermann Frigyes a legnagyobb gondot okozó bajjal kezdte mondandóját: a bornak nincs nagykereskedő felvásárlója, és ez jelentős hátrány! De miért nem jönnek a kereskedők? - tették fel a kérTMÖL: Kjfszb. 2753/1904. Ké. 1905. május 20/1. Ké. 1905. jan. 14/7. Ké. 1906. ápr. 7/3. FEYÉR,: 235-240. p. TMÖL: AI: 3584/1907; 5110/1907; 19099/1913.