Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

család a selyemhernyó tenyésztésből élt, a gubóbeváltás és az állomáson folyó munka tervezhető jövedelmet nyújtott.

4 Az építőipar idénymunkának számított, a kiszolgáltatott helyzetű Szekszárdi kőművesek és ácsok az 1907-ben zajló szervezkedéskor 44 aláírással küldtek memorandumot mestereiknek, 11 követeléssel. Addig tartó sztrájkkal fenyegetőztek, amíg kívánságaikat nem teljesítik. Főként azért harcoltak, hogy a reggel 5 órától este 7 óráig tartó munkaidő helyett 6-tól 18 óráig kelljen dolgozniuk, egyben 15%-os béremelést is követeltek. Ezek a munkaadók és a munkavállalók közötti erőpróbák azonban alig jártak eredménnyel.

45 A város egyik legnagyobb ipari vállalkozásának Molnár Mór nyomdája számított. Molnár 1908-ban a Báterféle nyomdával közös részvénytársaságot alapított, 120 ezer korona alaptőkével. A jól működő nyomda és Jróaljzatgyár" korszerűsítéséhez - Leopold Kornél igazgatósági elnökkel összefogva - a Széchenyi utcában építettek emeletes üzemet.

46 1910-ben a képviselőtestület jéggyár létesítését kezdeményezte. A vasúti fasorhoz közeli villanytelep mellé tervezett üzem berendezésére 35 ezer koronát, az építményre 13 ezer koronát szánt a város. A lakosság által sürgetett beruházást az indokolta, hogy az enyhe tél miatt veszélybe került a jég nélkül maradt háztartások élelmiszer készlete. A kútvízből való jég egészségesebbnek is bizonyult, mint amit a Csörgetóból vágtak. A gyors kivitelezés érdekében a Szekszárdi Takarékpénztártól kellett kölcsönt felvenni, biztató kamatígéretekkel. Ha a jeget a város 100 kg/3 koronáért eladja, még haszon is származhat belőle. Ez a jéggyár az évtized iparfejlesztési erőfeszítéseinek egyetlen eredménye.

47 Lassan virágzásnak indult Új János téglagyára is, Wagner Károly harang- és ércöntödét működtetett, de a kezdeményezőknek nem akadtak követőik. Reile István élesztőgyár létesítési terve sem valósult meg 48 A város demográfiai mutatói és a foglalkoztatási struktúra alig mutatnak változást. A mobilitásban a foglalkozás, az elvánSk. Népszámlálás 1910; Budapest, 1916. Selyemügy. TMK 1905. március 2/3; 23/4. TMÖL: Kvt. jzk. 1909/177. TVM. 1903. 07. 12/3. TMK. 1908. július 16/4. Kvt. jzk. 1910/21.,78. TMK. 1905. március 23/6.; 1908. július 16/5.