Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

dorlás és a házasság játszott érzékelhető szerepet. Az alig mozduló parasztpolgár kisváros iparát még sokáig az a kisiparos réteg képviselte, amely az 1884-ben megindult tanoncképzésnek köszönhette műveltségét.

49 A szőlő- és bortermelésre alapozott jövő A hazai városfejlődésben a bortermelésnek a XVIII. sz. végéig volt kiemelkedő szerepe, majd a gabona és a terménykereskedelem fellendülésének időszaka következett. Elsősorban azok a települések tudtak fejlődni, ahol nem voltak feudális kötöttséggel járó nagybirtokok.

50 Szekszárd életében ez az első kritikus pont; határának egynegyede a tanulmányi alapítvány birtoka, amely a saját érdekekeit tartotta szem előtt. A szabad királyi városok a püspökségekkel szemben is eredményesen vívták meg harcukat pl. Pécs esetében -, csökkentve a kiváltságokat és ezzel tágítva városuk határát. A másik kritikus pont az a néhány évtized, amikor a kereskedésben a hajóállomásos települések erősödtek, a szénre tervezett ipartelepítésben pedig előnyt élveztek a bányavidékek és a jó vasúti összeköttetéssel rendelkező helyek.

51 Tolna megyében ez a helyzet Dunaföldvárnak és Paksnak, ill. Bonyhádnak, Dombóvárnak és Tolnának kedvezett. Szekszárd a fejlődésnek ebből a vonulatából - hátrányos fűtőanyag- és áruforgalmazási helyzete miatt - kimaradt. E kedvezőtlen adottság sajnos a borértékesítésben is éreztette hatását. Magyarország borvidékeinek első besorolását, az árúba bocsátott bortermelés szempontjából az 1893: XXIII. tc. alapján határozták meg. Ennek megfelelően 18 borvidékre osztották az országot. Ezek közül a Dél-Dunántúlon a következő szőlőfajtákat termelték. A szekszárdi borvidéken vörösbornak: kadarka, nagyburgundi, Merlot. Fehérbornak: olaszrizling, sárfehér, zöldszilváni, mézesfehér, pirostramini, Alexandriai muskotály, zöldfehér (Bálint) és kövidinka. 49 TÓTH, 1980: 358. p. 50 RUZSÁS: 37. p. 51 BELUSZKY: 512.