Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

ival együtt, de korai halála (1907. november 21.) megakadályozta abban, hogy látványos eredményeket érjen el.

36 A megyeszékhely első polgármesterének hirtelen elhunyta után pár nappal több százan gyűltek össze az Obernik-féle vendéglőben annak megvitatására, ki legyen az új polgármesterjelölt. Őrffy Lajos és Horváth Ignác képviselők a hangadók, mindegyikük saját elképzeléssel és táborral a jelöltje mellett. Horváth Boda Vilmos országgyűlési képviselőt hozta javaslatba, Őrffy Szentkirályi Mihály vármegyei aljegyző mellett érvelt. Úgy látszott, hogy Boda melletti többség van kialakulóban, ezt erősítette a Boda-pártiak külön gyűlése a Magyar Király Szállóban. A sajtó megszellőztette, hogy „Boda Vilmos érdemeit tényleg mindenki elismeri, de magas kora miatt mégis ellene agitáltak sokan, még látszólag legjobb barátai is...Ezt azzal indokolják, hogy nekik munkabíró, fiatal, tetterős ember kell a polgármesteri székbe. " A vármegyeháza nagytermében tartott választás végül a 67 éves Bodával szemben a 39 esztendős Szentkirályi Mihály javára dőlt el, a 140 szavazatból 76 voksot szerzett. Akkori szokás szerint a jelöltek nem vettek részt a gyűlésen. Küldöttség ment a megválasztott polgármesterért, akit hívei nagy ünnepléssel kísértek az 37 eskütételre. A Tolnavármegye c. lap tömören összefoglalta az új polgármester örökségét: „Városunk jelene elég szomorú, de nem kétségbeejtő, " az ipar stagnál, a borok értékesítése rosszabb az országos átlagnál, a kereskedelem lanyha, nagy a szegénység az érvé38 nyesülési eszközökben. Májrákban hunyt el. TVM. 1907. november 24/2. TMK. 1907. Nov. 28/2; december 5/1.; december 12/1. TMÖL: AI. 2922/2923. TVM. 1907. december l/L