Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Ipar nélkül A kereskedelemügyi minisztériumhoz tartozó iparfelügyelői kerület Székesfehérvár székhellyel, Tolna megyére is kiterjedő hatáskörrel látta el az iparhatósági teendőket. Szekszárd önálló iparfelügyelői kerületi hivatalra számított, de - bár a kérést a tárca 39 jogosnak tartotta - létszámhiányra hivatkozva nem kapta meg. A szakmai tekintélynek számító, szekszárdi Leopold Lajos szociológus is előadást tartott azon a tanácskozáson, amelyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége 1907-ben rendezett Pécsen. Leopold a dél-dunántúli térség, Baranya és Tolna megyék iparának áttekintésekor erős kritikával szólt az akkori helyzetről. Sorra véve az iparosításhoz szükséges feltételeket, azzal számolt, hogy a térségben van szén, víz, vannak kiépült vasútvonalak és közutak. Rendelkezésre áll valamelyes tőke is, a mobilizálható munkaerő mennyisége és minősége azonban korlátozott. A menynyiséget az egyke, a kivándorlás és a munkaerővel való pazarlás befolyásolta, különösen a mezőgazdaságban. Nézete szerint, ha ott nem történik erőteljes gépesítés, nem is várható javulás. Ami a minőséget illeti, a kisiparban sem ment végbe a szükséges munkamegosztás, a nagyiparban alkalmazott munkásság pedig nem rendelkezett megfelelő gyakorlattal. Hiányzott az ipar munkaerő szükségletének elemző vizsgálata. Előadásában bénaságról, ázsiai lomhaságból beszélt, nem jótékonykodó akciókat kérve, hanem a hozzáértők tanácsait és korszerű gyáripart sürgetve.

40 Leopold sajnálatos igazát támasztja alá, hogy a bortermelő városok veszítettek gazdasági jelentőségükből. Tolna megye eladta a terményeit, gabonáját, hízóállatait és borát, a késztermékeket pedig máshonnan vásárolta. Allami gyáralapítás Szekszárdon nem történt. 1912-ben új elképzelésként felcsillant egy műtrágyagyár építésének reménye. Mindenki elfogadta a vízvezeték és más infrastruktúra városi fejlesztésének szükségét, de csak akkor, ha nem adóemelésből valósul meg. Fontosak a vállalkozások és azok haszna, ilyen lehetne egy műtrágyagyár is! „Szükség van erre ebben a koldusboros városban, mert ezzel a lakosság teljesítő, adófizetési 39 TMÖL, AI: 3446/1906. TVM. 1908. február 2/1. 40 TVM. 1907. okt. 6/1.141 TVM. 1907. máj. 19/1.