Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

tok kovácsolása, nem megyünk előre, stagnálunk, tespedünk Almos, lassú tempóban megy minden." Nincs utcák öntözése, nem ültetnek fát, tönkremegy a park, a vásár- és a piactér még mindig az uradalomé, a Szegzárd Szálló a városé ugyan, de veszteséges. Tizedrangú társulatok tartanak színi előadásokat, nincs vízvezeték és csatorna, végre tenni kellene valamit! - szólt a sajtón keresztüli elégedetlenség/

3 Az anyagi kondíciókat ismerve, milyen városszervezési jogokat gyakorolhatott a testület? A legfontosabb a határozathozatal, a szabályrendeletek alkotása. De rendelkezett természetesen a törzsvagyonnal, kezelte az alapokat, alapítványokat, megállapíthatta a helyi adót, gondoskodott az iskolákról, a műemlékekről, szerződéseket kötött és ellenőrzéseket, vizsgálatokat folytathatott, kijelölhette a választási körzeteket stb/

4 Sorra meg is alkotta - gyakorta kritikák, vármegyei akadékoskodások közben - a maga szabályrendeleteit az építésekre, a vásártartásra, a rendőrségre, a járdák tisztán tartására, a hivatalt irányító szervezésre vonatkozóan. Ez utóbbival is sokat bíbelődött a hivatal, mert a vármegye többször vissza adta, pl. azzal, hogy „a városi adminisztráció mai állapota tűrhetetlen és azt tovább nem is fogjuk tűrni. "

35 Szekszárd lakói nem sokat érzékeltek az átalakulás következményeiből, a túlzott várakozás inkább csalódással járt. A város anyagi lehetőségeit rendkívül korlátozta, hogy hosszú lejáratú kölcsönökkel már nem próbálkozhatott - ez megkötötte a testület és a polgármester kezét. Bizonytalanságot okozott még egy körülmény, a személyi feltétel, amelynek az ügymenetet lassító hatása hamar mutatkozott. Szekszárdnak nem voltak igazán eredményes kijáró emberei, élükön a polgármesterrel, akit betegsége mind többször tartott távol a hivatalától. Dr. Hirling Ádám, Szekszárdnak 1884 óta főjegyzője 1854. november 9-én született Tolnán. A pécsi papneveldében kezdte tanulmányait, majd azt abbahagyva a tisztviselői pályát választotta. Jól ismerte városát a bajaTVM. 1907. július 21/1. TVM. SZR; Szegzárd, 1890. 132., 202., 257. p. TVM. 1905. okt. 15/1.; nov. 19/2.; Ké. 1905. december 16/5.; TVM. 1906. július 15/3.; 22/1. TMÖL: AI. 121/1906.: Az Augusz Imre-árvaház alapítvány mellett a Bezerédj István 1200, az Amizoni Károly 1000, és a Népnevelési 230 korona értékű alapítvánnyal gazdálkodott Szekszárd.