Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

csendőrség, rendőrség fizetése, közvilágítás, menedékház, járda, artézi kút építése. Szekszárd 1907. évi költségvetése 141 280 K. összes kiadással, 74 133 K. összes bevétellel és 67 147 K. (55%) pótadóval számolt.

30 Váratlan kiadásként jelentkezett a Városháza homlokzati részének teljes átalakítása, egyben az épület bővítése. A laza talajra épített ház eleje süllyedni kezdett. Ekkor (1907-ben) Dicenty László tervei alapján hozták előrébb 1,5 m-rel az épület középső részét, dupla oszlopsorral megerősítve, a klasszicista homlokzat szecessziós stílusú átalakításával, 29 ezer korona költséggel. A plébánia felőli rész beépítésével történő bővítés 48 ezer koronába került a városnak. Az 1909-ig elhúzódó építkezéskor a megnagyobbított tanácsterem villanyvilágítást kapott. Boda Vilmos a város nagy adósságára hivatkozva ellenezte az építkezést, de a testület a terveket megszavazta.

31 Valóban hatalmasra nőtt Szekszárd adóssága, 1907-ben már 445 170 korona és 46 fillért tett ki, a teljes költségvetés 313%-át. A költségvetést jelentősen (10%) terhelte a bankkölcsönök kamata -évi 14 868 korona -, de pl. a gimnázium fenntartására is évi 10 ezer korona támogatásra kötelezték el magukat. Az adósságállományból adódó törlesztési kötelezettség: 1883-1943 évi lejáratig 4,5%-os kamatra 179 594 korona 1893-1948 „ 4,13%-os „ 74 276 korona 1902-1952 „ 4,13%-os „ 191 300 korona.

32 1881-1910 között a város egy lakosra jutó vagyona 26-ról 84 koronára emelkedett, ugyanakkor az adóssága 2 koronáról 37-re, azaz amíg a vagyon 3,2-szeresre nőtt, addig az adósság 18,5szeresére emelkedett. Az eladósodásnak ilyen arányú növekedése mintegy 40%-kal meghaladta az országos átlagot. Az adóssággal szembe állítható városi vagyon - földbirtok, épület és az üzemek összesen 1 millió 284 ezer korona értéket tett ki. Ez a pénzügyi helyzet magyarázatot ad arra, hogy sok újító szándékú terv megvalósításáról egyelőre le kellett mondani. Felerősödtek a testületet bíráló hangok, mert folyik ugyan „a javasla30 TMÖL, AI 9650/1906. aug. 12. 31 TMK. 1907. június. 13/4.; szeptember 12/4.; szeptember 26/4.; 1908. május 28/3.; TMÖL, Szvi: V/79/f. 11533/1907. 32 TMK. 1907. július 11/2. MSK, 1910; Budapest, 1916. 206-207. p.