Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
ri iskolában zsúfoltságot okozott a leányiskola hiánya. Mellékutcában, szűk helyen működött a posta, az adóhivatalban még a folyosón is íróasztalok voltak. A közönség kényelmét jól szolgáló megoldást ígért a Dicenty család által emelt városközponti palota, Garay János szülőházának helyén. A megyei és a városi hivatalok tisztviselőinek nagy része bérelt lakásban rendezkedett be, számos kifogást hangoztatva. „Talán nincs Magyarországon város a hol oly nyomorúságosak volnának a lakásviszonyok, mint Szekszárdon" - kesergett a helyi sajtó. A lakásuzsorának kitett hivatalnokok 500-600 koronát fizettek a 3-4 szobás, de minden komfortot nélkülöző bérleményekért. Uglár János építész 3, 4 és 5 szobás tisztviselőtelepi házakra készített terveket 6000-12 000 korona építési költséggel. Éry Márton vármegyei aljegyző élére állt az ügynek, így valósulhatott meg a mai Munkácsy utcában az a villasor, ahol elsőként pl. Holub János, Pataki Jákó, Schneider János és Éry Márton is házat építtetett. 28 1905 első sikerei a tisztviselőtelep és a Dicenty-ház, ekkor renoválták a belvárosi r. k. templomot. Kramolin Gyula tisztiorvos a közegészségügyi intézkedéseket és beruházásokat sürgette: a szennyes árkok, elfolyó vizek rendezését, a poros utak nyári locsolását, fák ültetését és a város vízellátásának megoldását. A városiasodás másik feltételének a népesség emelkedését tartotta, nagyobb ütemű bevándorlással és a természetes szaporulat révén, a halandóság csökkentésével. A város jelentősebb bevételre számíthatott földbérletből, a vadászati jog bérlőjétől, fű és sarjú eladásából, kéményseprési díjként, a Szegzárd Szálló bérlőjétől, a halottas kocsi használatáért, boltok bérlőitől, a vágóhíd után, 650 tehénhez apaállat tartásáért, a vásártér bérletéért, a mezei és hegyőrökért szedett díjért. Nagyobb kiadási kötelezettségek: útadó, a gimnázium fenntartása, a város vagyona utáni állami adó, Tűzoltó Egylet támogatása, a tisztviselők fizetése, városi épületek karbantartása, őrmester, kisbíró, tisztiszolga bére, hidak közköltségei, irodai költségek, hegyőrök járandósága, Séd patak tisztítása, bankkölcsön kamata, Ké. 1905. február 4/1. Ké. 1905. jan. 28/2. február 4/3. március 4/4. TMÖL: Kjfszb. 3025/1905. Ké. 1905. december 23/1; 1906. jan. 6/3.
