Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

zatok végrehajtása, a hivatali munka irányítása a 14 fös elöljáróságra hárult. Tagjai: Javadalmazásukat éves fizetésben állapították meg. Pl. a polgármester 4000 korona illetményt kapott, 600 korona lakbér- kiegészítéssel és tisztiszolgával, a rendőrkapitány fizetése 3000 korona, a főjegyzőé 2000, 400 korona lakbér támogatással és 3600 • kerttel. A jogügyi tanácsnoknak 2000 korona, a tisztiorvosnak 1000, az ügyésznek 800 korona illetmény járt. A városi tisztviselők illetményére nem készült országosan egységes jogszabály, helyi rendeletekben döntöttek róla, településenként nagyon eltérő módon. Központilag szabályozatlan kérdés az alkalmazottak nyugellátása is. Mindkét területre csak 1912-ben született törvény (LVIII. te), 1914-től szóló hatállyal.

25 Bár a korábban makacsul ellenzők is az átalakulás mellé álltak, drága fényűzésnek tartották az új önkormányzatot. Kezdetektől nagy nyomás nehezedett a testületre és polgármesterére. ,JXisebb városok is elhagynak minket, csak morzsákhoz jut Szekszárd, vagy semmihez. Kaptunk gimnáziumot, múzeumot és vége." Széchenyi Sándor főispán kijáró szerepet vállalt a város érdekében, pl. az új posta és a csendőrlaktanya építésekor." A kritikus hangok ellenére, valójában Szekszárd a filoxéra okozta válság és a kilábalás éveiben is gazdagodott. Ekkor készült a villanytelep, a gőzfürdő, a múzeum, a szálloda, az igazságügyi palota, a gimnázium, az izraelita templom, a takarékpénztár, a közkórház bővítése és sok magánház. Ugyanakkor a közhivatalok egy része bérelt helyiségben működött. A bíróságnak nem volt nagy tárgyalási terme, már nagyon útban állt a rossz helyre épült belvárosi r. k. iskola. Rossznak tartották a gimnázium helyének kiválasztását is, mert nem tudott internátussal bővülni. A levéltárral közös funkcióval elképzelt múzeum kicsinek bizonyult a kettős feladathoz. A polgáSk. 1910, A/l; Budapest, 1916. TMK. 1906. aug. 16/1.; Ké. 1906. okt. 31/1. polgármester gazdasági tanácsnok jogügyi tanácsnok rendőrkapitány számvevő főjegyző adóügyi jegyző árvaszéki elnök ügyész pénztárnok. ellenőri jegyző mérnök közgyám tisztiorvos