Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
akár tíz-egynéhányszor. A közgyűlések nyilvánosak. Ott hozott határozat elleni fellebbezésre volt mód, de a témát 1 éven belül nem lehetett ismét naprendre tűzni. Külön szabályozott hatáskörrel működött a legszűkebb vezetői kar, az ún. városi tanács, melynek elnöke a polgármester, tagjai a rendőrkapitány, a tanácsnokok, a főjegyző, az ügyész és a tisztiorvos. Volt még 3 tiszteletbeli tanácsnok és egyben árvaszéki ülnök, akiket akkor hívtak testületi ülésre, ha a rendes tanácsnokok vagy ülnökök közül valaki beteget jelentett, így biztosítva az ülések minden körülmények között való megtarthatóságát. A testületi ülés a tanács által előkészített javaslatok előterjesztésével kezdődött, majd felszólalásokkal folytatódott. Egy tárgyhoz kétszer lehetett hozzászólni, de ,ßeszedet olvasni nem szabad" - írta elö a szabályzat. A rend megtartása érdekében „Szólót közbekiáltásokkal zavarni, beszédre megjegyzéseket tenni nem szabad...Aki a tanácskozás méltóságát sérti, vagy a gyűlés tagjait sértő kijelentéssel illeti s azt rögtön vissza nem vonja, vagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés dacára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 100 koronáig terjedhető s közigazgatási úton behajtható bírsággal büntettetik. " Bírsága befizetéséig a széksértő nem vehetett részt a gyűlésen. A szavazás felkiáltással, felállással, vagy név szerint történt. A közigazgatás vezetője, a város első tisztviselője és „őre a városi pecsétnek" a polgármester. Egyben végrehajtója az állami és törvényhatósági közigazgatásnak, igénybe véve az elöljáróság és a tanács közreműködését. Az új r. t. város a Bm. 96.506. sz. rendeletével megkapta első címeres pecsétjét. 24 A testületi határoTMÖL, AI 1906. 15/3.; 22/1. Kvt. jzk. 1906. július 3. A pecsétnyomót Felsenfeld Ignác vésnök készítette, az engedélyező leiratot és a címerleírást Bezerédj bm-i államtitkár írta alá.: A címer leírása: „Kék mezőben négy sor termés kőből épült várfalon, jobbról kétfürtű szőlőtőke s balról három arany búzakalász között vörös fedelű, termés kőből épült nyílt harang torony emelkedik ki, melyet középen egy gerenda két részre oszt s felső részében a födél alól arany szőlőfürt, az alsó részében pedig a gerendáról harang csüng alá. A pajzsra arany címerkorona van téve."
