Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

Az első, legnehezebb feladatnak az alapítványi uradalommal szükséges tárgyalás és megegyezés ígérkezett. Pl. hosszú távú megállapodás a piac pénzszedési jogáról, a kövezetvámról, a vízhálózatról, az utak öntözéséről, a polgári leányiskoláról, egy 23 városi halastó létesítéséről stb.^ A másik fontos teendő a korszerű városi szabályrendeletek megalkotása volt. Harmadikként prog­ram szintű választ kellett adni a város fejlesztésére vonatkozó javaslatokra, a közlekedés korszerűsítésétől a Séd szabályozásán át egy tisztviselőtelep létesítéséig. Mindezek - és ez a negyedik sürgető teendő - a város vagyonának pontos számbavételét és előre mutató költségvetés készítését feltételezték. 28 fős tisztviselői kar állt fel: polgármester ellenőri jegyző nyilvántartó főjegyző tisztiügyész állatorvos rendőrkapitány pénztárnok 4 írnok jogügyi tanácsnok mérnök-számvevő 4 díjnok gazdasági tanácsnok közgyám 3 végrehajtó adóügyi jegyző tisztiorvos 3 szülésznő. Munkájukat 30 fős szolgaszemélyzet segítette: rendőrbiztos tisztiszolga szállásmester 14 rendőr házi szolga faiskolai kertész őrmester tisztikocsis gyepmester 4 kisbíró kiskocsis vágóhídi szolga dobos majoros. Az itt nem érintett intézményeket is figyelembe véve - pl. árvaszék, közegészségügy, tanügy és közművelődés, adóhivatal ­a város alkalmazottainak teljes létszáma 1910-ig 108 főre emel­kedett. A képviselő-testület 6 szakosztályt alakítva készítette elő javaslatait, majd terjesztette a testület elé: közigazgatási, város­építészeti, jogi, közoktatási, gazdasági, pénzügyi szakosztály. A szakosztályok mindegyikének a polgármester az elnöke, tagjai a képviselőkből választott 10-10 fő. Az elnök és 4 tag jelen­léte esetén határozatot hozhattak. Az Ügyrendi és tanácskozási szabályzat évenként két rendes ülést írt elő; tavasszal az előző év­ről szóló számadást, ősszel pedig a következő évi költségvetés megtárgyalását. Rendkívüli ülést szükség szerint tartottak, évente TMK. 1905. szeptember 14/3.

Next

/
Thumbnails
Contents