Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

taság, csatornázás, a szekszárdi bor pedig nyerje vissza jó hírét. Régi ellentmondásra utal az a sajtó megjegyzés is, amely szerint „már nincs ok arra, hogy a főváros támogatásában a vidék kimerüljön. .. Sora érkezett a vidék fellendítésének, a megyei székhelyek erősítésének."

11 Tisza István belügyminiszter 1905. június 17-én, „uralkodásának utolsó napján" írta alá a Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá történő átalakulásról szóló, 1886. XXII. tc, 150. §a alapján megadott engedélyt. Feltételül szabta, hogy a lakosság többsége és az adózók felénél több kívánja az átalakulást, melyhez a szükséges anyagi és szellemi erővel is rendelkezni kell.

12 A tett intézkedésekről szigorú jelentési kötelezettséget írt elő. A régiek mellett új tisztségek betöltésére nyílt lehetőség a polgármesteri hivatalban: rendőrkapitány, 2 tanácsnok (jogügyi és gazdasági), főjegyző, 2 jegyző, pénztárnok, ügyész, mérnök-számvevő, közgyám, orvos, nyilvántartó, 4 írnok és 3 díjnok, a polgármesterrel együtt összesen 20 fős tisztviselői kar állhatott fel.

13 Július 4-én „Olvastatott a m. kir. belügyminiszter úrnak f. évi 45.217 számú rendelete, melyben Szekszárdnak rendezett tanácsú várossá való átalakulását engedélyezi. A képviselőtestület - az önkormányzati jogok gyakorlója - a belügyminiszter ezen engedélyét, mint régi óhajának teljesülését örvendetes tudomásul veszi."

lA Tág lehetőség nyílt az új testület felállítására. A képviselők száma 48-200 fő között lehetett. Elfogadva azt az indokot, hogy nagy létszámú testülettel dolgozni nehéz és a tanácsterem is kicsi, minden 100 lakosra 1 képviselőben, összesen 136 fős testületben állapodtak meg. Ennek fele lehetett virilista, a másik fele választott képviselő, mely létszámot 17+17 póttag egészíthet ki. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét évente igazították a befolyt adó nagysága szerint. A választottak 3 évenként 6 évre szóló mandátumot kaptak, ugyanis a ciklus közepén sorshúzással minden második képviselő visszalépett, de újra választható maradt. A választások előké11 Ké. 1905. jan. 7/3.; TVM. 1905. június. 25/1. 12 TMK. 1905. június. 22/1. 13 TMK. 1905. június. 22/1. 14 Kvt. jzk. 1905/57.