Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

szítéséről július 14-én, a legtöbb adót fizető képviselők névsoráról július 17-én hoztak döntést.

15 A 234 ezer lelket számláló vármegye székhelye egyúttal közigazgatási centruma a Központi járásnak is, 543 km

2-en, 46 ezer lakossal.

16 Lehangoló kép fogadta a városházán ügyeit intéző szekszárdi polgárokat. A képviselő-testület ülésterme is siralmasan nézett ki. Néhány rozoga asztal, egy alig használható karosszék a bírónak, „melyből Főglein János bíró azért hurcolkodott ki, mert attól tartott, hogy összetörik alatta." A képviselők húsz éve alacsony, hosszú padokon görnyedtek. A terem padlózatát a rossz, gödrös útjaikhoz hasonlították.

17 A virilisták és a négy választási körzet 1605 szavazati jogú polgára lakossági követelményeket fogalmazott meg; „olyan egyéneket válasszunk a város kormányára, akik arra hivatva vannak, akikben meg van a kellő szakértelem, a hivatás és az ambíció, hogy városunk ügyét jobb útra vezessék, felvirágoztassák. Sok és fontos teendő vár a város leendő kormányzóira; ha azok megválasztásánál nem kizárólag a város érdeke lesz az irányadó, ha pártérdekek, vagy személyes érdek fogja vezetni az intézőket, a választókat, - gyászos sorsa lesz a városnak, gyászos az egyes la1 R kosoknak." Az immár város új képviselő-testületének augusztus 29-i alakuló ülésén a megyét képviselő Dőry Pál alispán rendületlen alkotmányszeretetre, a király iránti hűségre és a tisztes munkára, mint a városok nagyságának alapjára hívta fel a figyelmet.

1 „Melegen üdvözölve a képviselőtestületet, elvárjuk tőle...hogy hivatásának magaslatára emelkedve, nemcsak éber ellenőre lesz a tisztviselőkarnak, hanem lelkes támogatója is minden haladásnak és reformnak, melynek célja, hogy Szekszárd városát az ipar, kereskedelem és földművelés, vasúti forgalom, tehát az anyagi fej15 Kvt. jzk. 1905/40.; 58-59.; Sk.; Népszámlálás 1910; 58. kötet; Budapest 1916., 25. p. A r. t. városokban az 1000 lakosra jutó képviselők száma országos átlagban 7,7 fő volt, Szekszárdon 10. A virilizmus lényegében a vagyon és a jövedelem érdekeltségének képviselete. Könnyítés, hogy pl. a tudományos képzettségűek adóját kétszeresen számították. 16 TVM. Szab. rend.; Szekszárd, 1890. 132, 202, 257. p. 17 SzV; 1891. január 2. 18 TMK. 1905. július 13/2.; 1907. július 7/1. 19 Ké. 1905. szeptember. 2/3.