Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
vezőtlen anyagi helyzetben volt, új jövedelmi forrásokra számíthatott, pl. kövezetvám szedési jog, a településnek átengedett fogyasztási és italadó révén, stb. Azt a tévhitet is sikerült eloszlatni, hogy a polgároknak kevesebb beleszólásuk lesz a közügyekbe. Pont fordítva; a testület felét kitevő legtöbb adót fizető, virilis tagok mellé a lakosság 75 testületi tagot választhatott. A képviselőtestület augusztus 25-én elfogadta Hirling indokait: ,J£l kell dőlni végre annak a kérdésnek, hogy Szekszárd lakossága akar-e a haladás útjára lépni." A testület kimondta az átalakulás melletti óhaját, mert a „ránk szabott községi ruhánkat már teljesen kinőttük, minden szorít és akadályoz bennünket a fejlődés terén, a túlságos gyámkodás ... nem felel meg a máskülönben eléggé duzzadó és életerős községi létünknek." 9 A késedelmes döntésig húzódó időben egymást követték azok a fejlesztési javaslatok és elképzelések, melyek mindegyikére a várossá nyilvánítástól várták a megoldást. Olyan mértékű elmaradást kellett behozni, amelyhez egy rendezett tanácsú státus lehetőségei sem voltak elegendőek. Közben két napig nyár eleji felhőszakadás zúdult Szekszárdra, kiöntött a Séd, szintén a régi gond megoldását sürgetve: Szekszárd vegye már kézbe a saját ügyeinek intézését! 70 Akkor sem enyhült a közhangulat és a sajtó kritikája, amikor elérhető közelségbe került a várt belügyminiszteri döntés. Szekszárd mint rendezett tanács „hosszú és kínos Golgotáját futotta be a kisszerűségnek és maradiságnak, az ósdi és kezdetleges patriarchalizmusnak, melynek vasnál is erősebb korlátjai, hagyományai ésfélszegségei bénító súllyal sorvasztották anyagi és szellemi erőinket, olvasható a Tolnavármegye szerkesztőségi cikkében, amely így folytatta: „erőst hittünk, hogy a polgárság, mely e város fejlődése érdekében a döntő lépést elhatározta és megtette, nemcsak tisztában volt a reá váró teendőkkel, de elég erős és kitartó is lesz e teendők teljesítésében. " Kapjon hatáskört az értelmiség, sürgető feladat a közegészségügyi viszonyok javítása és a vízvezeték építés, Szekszárd váljon a megye vasúti központjává, korszerű ipar kell és jobb kereskedelem, legyen közrend, köztisz9 TMK. 1904. szeptember 1/1. 10 Ké. 1905. június 24/3.
