Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905

A városiasodás egyik feltétele, ill. velejárója, a népesség csekély mértékű növekedése ellentmondásokkal valósult meg, hiszen a természetes szaporodásnak nem volt plusz hozadéka. A kivándorlási hullám a várost is érzékenyen érintette, a lélekszám csak a duzzadó hivatalnokréteggel emelkedett. Szekszárd megmaradt falusias kisvárosnak, amely nélkülözni volt kénytelen az ipari fejlődés áldásait, de bízott bora mindenható erejében. Ez azonban az elmozduláshoz kevésnek bizonyult. Szekszárd kimaradt a Dombóvárt, Bonyhádot és Bátaszéket érintő vasútépítési tervekből. A város gazdasági helyzetében, de közéletében is ekkor még nagy súllyal jelen lévő alapítványi uradalom a határ 25%-át birtokolta. Az alapítvány földtulajdonai, ingatlanai és javadalomszedési jogai több területen akadályozták a város önállósodását. Eredmények mégis mutatkoztak, látszott felmutatható gyarapodás. Bár a filoxéravész, a szőlőgyökértetű hatalmas károkat okozott, a rendezett tanácsú várossá fejlődést megelőző évtizedek a konjunktúra révén bekövetkező hazai fellendülés időszakának nevezhetők. A szőlő betegsége miatt kikényszerített rekonstrukció meghozhatta volna a maga hasznát, ha a borpincészet, általában a borászat és a borkereskedelem is fejlődött volna. Ezt azonban akadályozta a hagyományokhoz való görcsös ragaszkodás és a tőke hiánya.

5 Magyarország 64 megyéjéből, a Budapesttel és Fiúméval együtt 26 törvényhatósági joggal felruházott város mellett 48 vármegyében 106 település már r. t. város. Törvényhatósági jogú a megyeszékhelyek közül Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs, Szeged és Székesfehérvár, de r. t. város státust kapott Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Veszprém és Zalaegerszeg is. Időközben a r. t. városok sorába emelkedett további 22 nagyközség, köztük Baja, Cegléd, Gyöngyös, Karcag, Kőszeg, Mezőtúr, Pápa, Szentes, Türkévé és Vác. Szekszárd az utolsó a várossá nyilvánítások sorában. A r. t. városok a községi, 1870: XLIL és 1871: XVIII. törvény hatálya alá tartoztak. Az 1876: V. tc. változtatott ezen, megenged5 Magyarország a XX. században II.; Szekszárd, 1997. 496. p.; A szőlőgyökértetű az ország szőlőterületének 55%-át kipusztította, a bortermelés 1/8ára esett vissza. A kipusztultak helyébe ellenálló fajtákat telepítettek, sok helyen sík területre is.