Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
ve nekik, hogy a közvetett adók után is pótadót vessenek ki, helypénzt, vámokat szedjenek, új adóféléket vezessenek be. Újabb lépést az 1876: XXI. és XXII. tc. jelentett, a r. t. városoknak a községeknél szélesebb jogkört adott, de a megyének alárendelt szerepkörben. A vármegye hagyta jóvá az adó megállapítására, a vagyon elidegenítésére, a 6 évnél hosszabb időre szóló szerződésekre, a költségvetésre és a zárszámadásra vonatkozó városi határozatokat. A th. j. városokhoz képest tehát ebben az időben Szekszárd hatásköre korlátozottabb, a kötelességei pedig terhesebbek. Pótadót háromféle módon vethetett ki: 1. mindenkit érintő költségek alapján; 2. földbirtok után, a földadó arányában; 3. és más okból, pl. a közbiztonság érdekében, az egyenes adóhoz viszonyított százalékban. Pótadó fizetési mentességet élveztek az állami hivatalnokok, a katonatisztek, a törvényhatósági alkalmazottak, a néptanítók és a lelkészek. 6 A város három jelentős pénzintézete, a Takarékpénztár, a Népbank és a Hitelbank a növekvő betéti állomány terhére bátrabban nyújtott kölcsönt, olykor a városi kasszának is. Az 1846-ban alapított Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósági elnöke, Őrffy Lajos ezekben az években a városi testület virilis tagja. A bank 1905-ös, 59. évi mérlege 4,988 millió korona betétállományt és 77 ezer korona (1,5%) nyereséget mutatott ki. Az 1911-ben 2,238 millió korona tőkeállománnyal működő pénzintézet 231 ezer korona haszonnal zárta az évet. A Szekszárdi Népbankot 1872-ben alapították. A 34. évi mérlegében, 1905-ben - Boda Vilmos elnök-igazgatóval az élén -, 1,074 millió korona vagyont, 1,430 millió korona forgalmat és 33 ezer korona (3,1%) nyereséget könyvelt el. A bank vagyona 1911ben 1,395 mill, koronára emelkedett, és 867 ezer korona forgalommal 58 ezer korona nyereségre tett szert. Szintén 1905-ben, a 21. mérlegét készítő Tolnavármegyei Takarék és Hitelbank 2,997 millió korona betétállománnyal és 83 ezer korona (2,7%) nyereséggel zárta az esztendőt. A Leopold Sándor igazgatásával működő pénzintézet hat évvel későbbi tőkeállománya 2,238 mill, korona, a nyeresége pedig 216 ezer korona. 6 Sk. 1910, A/l.; Budapest, 1916.
