Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Kaczián János: Szekszárd nagyközség rendezett tanácsú várossá alakulása 1905
székhely elmaradt mindattól, ami „vagyoni, közigazgatási, rendészeti, közlekedési, adózási, jövedelmi és közművelődési tekintetben megilleti," pedig - úgy vélték - Szekszárd az átalakuláshoz szükséges szellemi és anyagi erőt is fel tudja mutatni. Bizottság alakult olyan feladattal, hogy állítsa össze a nagyközségi, ill. a rendezett tanácsú városi szervezet jellemző különbségeit és az eredményről adjon tájékoztatást. Sajnos tény, hogy a gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező Tolna vármegye és székhelye lemaradt a hosszú távon fejlődést ígérő feltételek elnyerésének versenyében, nem jutott hozzá a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen állami pénzekhez. Szekszárd a feudális és a kapitalista városfejlődés korában sem tudott élni a megyeszékhelyi funkcióból fakadó előnyökkel. Nem lett jelentősebb kereskedelmi és ipari város. Ebben nem a nagyságrend okozta a fő problémát, hanem az egy lábon álló termelési struktúra, - a csak bortermelő mezővárosi lét. Kimaradva a közlekedési utak kiépülésének fő áramából, a fővárost 1883-ban elérő vasútnak 1897-ig Szekszárd a végállomása. Alig magyarázható, hogy a megyeszékhely miért nem használta ki természeti adottságát, - a Duna révén fellendíthető kereskedelemnek sem lett fontos szereplője. A vidék gabonáját a hajóállomással rendelkező Baja, Dunaföldvár és Paks szállította tovább. 4 A megye közúthálózata korszerűtlen volt, még a járási központok irányába is. Számottevő ipari létesítményei sorra máshol valósultak meg. A hivatalnokok és az uradalmi alapítvány Szekszárdja csak a jó szőlőtermésben, borainak kedvező áron történő értékesítésében bizakodhatott. Meghúzódva a megyeszékhelyek rangsorának végén, lélekszáma a Dél-Dunántúl meghatározó településeihez viszonyítva alig változott. Az ún. boldog békeidők utolsó évtizede a gyorsuló ütemű fejlődés reményét keltette, tervekkel és vágyakkal, de számos nehézséggel is. Az 1485 óta mezőváros Szekszárd közigazgatási szerepköre 1779-től megyeszékhely. 1872-1905 között, 33 évig csupán nagyközségi rangban igazgatási központja a megyének, az utolsók közötti átalakulás egyik példájaként. 3 Kvt. jzk. 1982. június 22. 4 BELUSZKY: 398-399. p.
