Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

az ipartestületi székházzal, a munkásbiztosítóval, a pénzügyi palotával, a bábaképzővel gazdagodott a város. A lakosság jó érzését növelő beruházásokat még hosszasan sorolhatnánk. Említésre méltó a Séd-patak rendezése, a sport- és teniszpálya létesítése, a továbbtanulás lehetőségeit növelő kereskedelmi iskola alapítása. Ezen időszakban épültek fel a kislakások, a tisztviselői telep 10 millió korona hitelből. Viszont kevés figyelem jutott a helyi iparra, kereskedelemre. A helyi vállalkozások pártolása a nagy építkezések megbízásainál sem mutatkozott meg. A lakosság létalapját jelentő borértékesítésben csak 1928-ban történt konkrét 89 elmozdulás. A város háztartásában uralkodó bevétel gyarapító elképzelések csak papíron rögzültek, bár a bérlakások jelentős jövedelmet hoztak, ugyancsak az uradalomtól megvásárolt vásártéri házhelyek eladásából is jelentékeny bevételhez jutott a város. Szekszárd a legszegényebb városok közé tartozott, mivel az ingatlan vagyona csekély volt, a fő bevétele a kereseti adóból, a forgalmi adó kezeléséből és a pótadóból származott, amely a legnagyobb takarékosság mellet is csak éppen, hogy a kiadásokra futotta. A felvett kölcsönök azonban próbára tették a város teherbíró képességét. Az inflációs években a Séd szabályozására 3 milliárd koronát, az elavult villanytelep, a jéggyár üzemelésére, a vízműre 700 millió koronát vettek fel. A város elindult az anyagi csőd irá83 nyába. Egyik oldalon a megálmodott város, a másik oldalon a felhalmozott adósságok képezték a rendezett tanács mérlegét. Egy település a városi rang birtokában még nem válik várossá csak akkor, ha közüzemeivel, közművek építésével rászolgált a 84 címre. A rendezett tanácsú városi igazgatás érdemének tekinthető, hogy a városfejlesztő programban következetesnek bizonyult, és a régi adósság törlesztése sikeresnek mondható. Bár óriási anyagi terhek felvállalásával a városias külső kialakult, és a városi élet kényelmét szolgáló közüzemek és intézmények megDr. Gaál Zsuzsanna: Szekszárd politikai élete 1918-1945 között Szekszárd Város Történeti Monográfiája II. kötet, Szerk.: Dr. Dobos Gyula, 12-24. p., VENDEL, 1941. 310-312. p. TMÖL, SZRTV. 71/1921. 134, 219/1922., 25/1926., 7, 86/1927., 39, 60, 66, 184, 220/1928. TMÖL, SZTRV. JKV. 28, 119, 219/1923., 45/1928., 69, 131/1926., 5/1927., VENDEL, 1941. 313. p.