Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

valósultak. Kellemes hangulatú kisvárosban sétálgathatott a városba tévedő utazó. A város társadalma a földművesekből, a kisiparosokból, a kereskedőkből és a vármegyei hivatalokban és a városi hivatalban dolgozó népes tisztviselői rétegből adódott össze. Szekszárd megyeszékhelyű város közigazgatási-központ szerepköre megerősödött a tárgyalt időszakban. Karaktere a hivatalnok városi jellemzőkkel bővült. A város lélekszáma viszont nem nőtt ugrásszerűen. A gazdaságát még mindig a szőlőművelés határozta meg, így a polgárai szemléletében sem következett be a váltás. Szekszárd mezővárosi jellege örökletesnek bizonyult. A megmaradt és továbbgörgetett pénzügyi nehézsége pedig nem engedte kilépni a kisvárosi kategóriából, ami önmagában még nem lenne baj. Ám a város irányítása ismét szembesült a Szekszárdot kísértő nagy kérdéssel a közigazgatás 1929. évi reformja idején, vagyis a megyei jogú városi szervezetben a város és igazgatása képes lesz-e igazodni az élet folyton változó körülményeihez?

86 VENDEL, 1941. 218. p. CSIZMADIA, 1976. 371-377. p.