Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

422300 korona hadikölcsönt jegyzett a városi alapok terhére. A későbbi pénzromlás következtében ezért semmisült meg az árva­házat fenntartó báró Augusz Imre alapítvány vagyona. 1918 őszén a város vezetése a köztársaságra esküdött fel. A közhangulat hullámzott, ugyanakkor a Károlyi-kormány alatt és a tanácsköztársaság napjaiban a lakosság mégis visszafogottan vett 81 részt az eseményekben. A tisztikarból a többség a helyén maradt. Szentkirályi Mihály fegyelmi alatt álló polgármester távol­létében Vendel István jogügyi tanácsnok irányításával a közigaz­gatás, a törvényes rend helyreállt 1919 őszén. Majd főjegyzőkén helyettesítette a polgármestert 1921-ig, ettől fogva erős egyéni­sége, ambíciója érvényesült a hivatal vezetésében és a város életé­ben. A polgármesterré választásával pedig véget ért egy ideigle­nesnek mondható korszak a város igazgatásában. Ugyanezen idő­ben zajlott a munkáshatalom idején városi tisztséget viselők fele­lősségre vonása is. A konszolidált húszas években a kormánypárti képviselőtestület ellenzék nélkül működött. A politikai hátterű személyes ellentétek Vendel István polgármesterré választásának idején, valamint az ellene indított fegyelmi eljárásokban fogható meg. A polgármester a város széles rétegét érintő programot, a lakosság megélhetésének javítását, a közélelmezés biztosítását, a lakásínség felszámolását, a szociális programjában a szegényügy rendezését, a szegények számára csecsemő- és napközi otthon teremtését kínálta. Számára az igazi kihívás a szerény jövedelmek mellett, a kedvezőtlen pénzügyi helyzetben a városfejlesztés, Szekszárd igazi várossá válása jelentette. Vendel István ellenvetés nélkül fogadtatta el városfejlesztő elképzeléseit. Ehhez komoly segítséget kapott Orffy Imrétől, a kerület országgyűlési képvise­lőjétől, aki a város tízévnyi adójának megfelelő állami támogatást szerzett. Szekszárd városias várossá szépült a kommunális beru­házásokkal, az országban elsőként kiépült vízvezeték-hálózattal, a villamos-mű korszerűsítésével, a nagyfeszültségű távvezetéken kapott olcsóbb árammal, a csatornázással, a város külsejét emelő impozáns épületekkel, a fásítással, a parkok kialakításával. Foly­tatódott az utcák portalanítása, aszfaltozása, újabb középületekkel,

Next

/
Thumbnails
Contents