Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

tette az ügyeket a közgyűlésen és a tanácsban, nemcsak kiküldött ülnöke volt az árvaszéknek, nemcsak vezette a városi adóhivatalt, az adóügyi osztályt, hanem minden adóval kapcsolatos dolog kapcsán már rendelkezett a pénztárnok felett is.

41 Műszaki tanácsnoki állás még a takarékossági intézkedések bevezetése előtt a tanács javaslatára 1922-ben létesített tisztség. A közüzemek, a villanytelep, a jéggyár irányítása, a beinduló városi építkezések indokolták egy második tanácsnoki hatáskörű mérnök alkalmazását. Szabó János, a város főmérnöke mindössze két évig élvezhette a tanácsnoki javadalmakat. 1924-ben elrendelt létszámcsökkentés állások felszámolásával volt kivitelezhető. A testület úgy látta a műszaki tanácsnokra sincs szükség. Szabó János nyugdíjazási kérelme és a felsőbb akarat ez esetben szerencsésen egybeesett.

42 Főjegyző A főjegyző a polgármester egyik helyettese, árvaszéki ülnök, a tanácsban az ügyek előadója, a képviselőtestületnek, illetve a tanácsnak jegyzője, e minőségében megszerkesztette az ülések jegyzőkönyveit. Előkészítette a testület elé kerülő tárgyalandó témákat, szabályrendeleteket, azokat felterjesztette jóváhagyásra a felsőbb hatóságokhoz. A hatáskörét bővítette az országgyűlési és helyi választások menetének levezénylése, a segélyben részesülők lajstromának vezetése, a szegénységi bizonyítványok kiadása, a védkötelesek, a lovak, a szekerek, a közmunka összeírása, a népességi, a személyi, az árva statisztika összeállítása. Az iktató-kiadói és a jegyzői hivatal főnökeként nemcsak az akták nyilvántartására, a határidők betartására, hanem még az irattárra, a levéltárra is ügyelt.

43 Tiszti ügyész Az ügyész tagja a képviselőtestületnek, a tanácsnak, az árvaszéknek a város jogi képviselője szerződéskötésekben, peres viTMÖL, SZRTV. JKV. 228/1923. TMÖL, SZRTV. JKV. 166/1922., 228/1922., 107/1924. TMÖL, SZABÁLYRENDELET 40/1905. 23.§, 111/1913. 39.§