Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

főjegyző és aljegyzők, mint ülnökök, a szavazati jog nélküliek pedig az árvaszéki jegyzők, a főügyész kaptak helyet. Az árvaügyek elintézésében a saját kiküldöttjeiken kívül még a rendőrkapitányság, a mérnöki hivatal, a számvevőség és a pénztári hivatal közreműködött. Az árvaszékre vonatkozóan még irányadóak a gyámsági és a gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. törvénycikk paragrafusai.

29 Tisztségviselők A törvény a rendezett tanácsú város elöljáróinak a polgármestert, a rendőrkapitányt, a tanácsnokokat, a főjegyzőt, a rendes fizetéses jegyzőket, a főügyészt, rendes fizetéses ügyészeket, az árvaszéki ülnököket, a pénztárnokot, a számvevőt, az ellenőrt, a közgyámot, a levéltárnokot, az orvost, a mérnököt, a községi erdőtisztet nevezte meg, de a helyi igényekhez igazítva egyéb tisztviselők alkalmazását is megengedte. Szekszárd kisváros lévén a helyi erőforrások figyelembe vételével a városi szabályrendeletben a kezdetekkor a képviselőtestület tizennégy elöljárót tartott szükségesnek. A tisztségviselők, a kezelő és segédszemélyzettel a hivataluk ellátásáért díjazásban, havi fizetésben részesültek, az utóbbiak életük végéig szolgáltak. A jegyzői és az orvosi élet7 1 hossziglan tartó tisztet jelentett. A hivatali hierarchia minden •JO egyes tagja felelősségre és fegyelmi eljárás alá vonható volt.' A képviselőtestület egyik legnagyobb felelősséggel járó tisztének a tisztségviselők megválasztását tekinthetjük. Az első tisztikar személyi összetételéről, a polgármester, a jogügyi és a gazdasági tanácsnok, az ügyész, a pénztárnok, a közgyám, az állatorvos, a négy írnok, a végrehajtók személyéről 1905. szeptember 2-án döntöttek. A testület átvette a városi szolgálatba a tiszti orvost, az aljegyzőket, a nyilvántartót és a szülésznőket. Jelentkező nem léte, képzettség hiánya miatt a következő hónapokban, években határoztak a főjegyző, a rendőrkapitány, a rendőralkapitány, a szám29 SZABÁLYRENDELET 111/1913. 23.§ 30 TÖRVÉNY, 1886. 63.§ 31 TÖRVÉNY, 1886. 68-69. § 32 TÖRVÉNY, 1886. 86-108. §