Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

vevő, a mérnöki állásról. 1908 körül a tisztviselői kar már a tervezett létszámban intézte az ügyeket. A tisztviselők, a szolga- és az egyéb személyzet összesen ekkor 60 főt tett ki. A hivatali munkákkal, illetve a városiasodást jelző közfeladatokkal párhuzamosan emelkedett az alkalmazottak száma is. 1913 táján a város méretéhez illő hivatal felállása véglegesnek látszott, és a szervezeti változásoknak megfelelően módosították a városi szabályrendeletet. Az apparátus megújult hatévenként kijelölés, pályázati kiírás alapján, de emellett természetesen tisztújító széket hívtak össze lemondás, hivatalvesztés, haláleset következtében megüresedett állások betöltésekor is. Polgármester Tekintélyt sugárzó, kötelességtudást, hozzáértést kívánó polgármesteri tisztségre épült a helyi közigazgatás. Mint a hivatal első tisztségviselője gondoskodott elsősorban köz-, és a városi belső igazgatás törvényes rendjének megóvásáról, a részlehajlástól mentes ügyintézésről. A hierarchia legfelső fokán állva széles hatáskör birtokában rendelkezett az elöljáróság tagjaival, a kezelőés segédszemélyzettel. Az alkalmazottak hanyagságának és hivatali mulasztásának kivizsgálására fegyelmi vizsgálatot rendelhetett el. Munkáltatói minőségében felfogadta, és elbocsátotta a díjnokot, a városi rendőrt, szegődményeseket és a szolgaszemélyzetet. Rendkívül hangsúlyt kapott a személye azáltal is, hogy képviselte a város közönségét. Elnökként levezette a képviselőtestületi, tanácsi, árvaszéki és az iparhatósági szakosztály üléseit. A közigazgatás vezetése címén az egész hivatali ügymenet átfutott a kezén, hiszen átvette, kiosztotta, nyomon követte a városhoz érkező levelek, beadványok és ügyek elintézését. Aláírta a hivatalos okmányokat, határozatokat hitelesítette. Felügyelte a város gazdálkodását, a számadásokat, az alapítványi gondnokokat, utalványozta a személyzet fizetését, kisebb kiadásokat. Őrizte a város pecsétjét. 4 Thiring Gusztáv: Magyar városok statisztikai évkönyve I. Bp., 1912., 672673. p. (THHIRING, 1912.) TMÖL, SZABÁLYRENDELET 40/1905. 12-21.§, 111/1913. 24-29.§