Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

oppidum'-ként értelmezte. Mindazonáltal Szekszárd speciális helyzete a mezővárosi korszaka alatt nem vitatható. A 19. században a Dunántúlon az ősi, kis oppidumok száma még igen magas, ami az egyenletes városfejlődést mutatta, s amelyekben a népességtömörülés is kimutatható. Az 1857-es osztrák népszámlálás szerint a Dunántúlon mindössze 6 tízezer lakosnál nagyobb mezőváros létezett. Nagykanizsa, Mohács, Pápa, Veszprém alkotta sorban Szekszárd és a nagy rivális Dunaföldvár is szerepelt. A népességi adatai is a mezőváros jelentőségét sugallja.

6 Az önkényuralom éveiben az osztrák közigazgatási rendszerben a polgári állam igazgatását jellemző néhány maradandó elem a virilizmus, az adóigazgatás, a pénzügyigazgatás alapjai is bevezetésre kerültek a város kormányzásában. A Bach korszak végén megalkotott osztrák községi törvény pedig már előre vetítette a helyi igazgatási egységek jövőbeni szerepét, azaz a község és a mezőváros nem más, „mint egy egységes, gyakorlati és egyszerű közigazgatás keretében - a szorosan keresztülvitt bürokratikus rendszer utolsó láncszemei s legalsó szervei". Vagyis ez azt jelentette, hogy a helyi belügyek háttérbe szorultak a polgári berendezkedésű államban az állami közügyekkel szemben, és a települések hivatalai az állami akarat végrehajtóivá váltak. A mezővárosi önállóságról, a városi szabadságról ebben a konstrukcióban illuzórikus volna beszélni.

7 Az alkotmányjogi változást jelentő kiegyezés után az államigazgatás reformja is igen rövid időn belül bekövetkezett. Az önkormányzatokat is mindenütt újjászervezték, gyakorlatilag megvalósult a modern állami közigazgatás minden szinten. A helyi igazgatás állami jellege a helyi ügyek intézésekor sem szűnt meg. A gondosan előkészített a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. tc. törvényesítette a közigazgatással kapcsolatos változtatásokat és elképzeléseket. A törvény az osztrák minta alapján a kis- és a nagyközséget, valamint a rendezett tanácsú várost egységesen a község fogalma alatt kezelte. A községi önkormányzatokban a 6 Pálmány Béla: Szempontok a magyarországi mezővárosok típusaihoz az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadítás befejezéséig (1767-1870) Rendi társadalom - Polgári társadalom 4. kötet, Debrecen, 1995., 5-44. p. 7 CSIZMADIA, 1976. 88-92. p.