Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Cserna Anna: A város hivatala (1905-1929)

virilisek, a legtöbb adót fizető polgárok befolyása megnőtt, hiszen a települési költségek jelentős részét a befizetett adójuk fedezte. A törvényelőkészítők megfogalmazása szerint a községi és állami érdekek összeegyeztetése legteljesebben az erős önkormányzatokban valósítható meg. A kormányzat a jó közigazgatás biztosítékát pedig a polgármester személyéhez kötötte, és a tisztségviselők felelősségében látta.

8 Szekszárd, a kivételes, kiemelt szerepkörű mezőváros e törvény alapján nagyközséggé minősíttetett át. Ekkor a törvény előírásai szerint rendezett tanácsú várossá automatikusan nem alakulhatott át. A „ régebbi mezőváros " besorolása arra utal, hogy nem rendelkezett az első bíróságú tanáccsal, a mezővárosok fejlettebb szervezetével. Ez azonban nem zárja ki, hogy már rendezett tanácsként működött.

9 A mezővárosi iratok megsemmisültek, így a városi hivatalszervezet nem rekonstruálható teljességében. Megerősítést nyert azonban, hogy gyakorlatilag a mezővárosi szervezet elemeinek megőrzésével folytatódtak az ügyek intézése.

1 Az új, polgári alapon működő nagyközségi hivatal, egyelőre különösebb átszervezést nem igényelt. A nagyközség önkormányzata a statuális jog alapján a belügyekben továbbra is valóra válthatta a települési önállóságot. A közigazgatási törvény végrehajtásáig Tóth Zoltán kutatásaiból tudjuk, hogy a 48-as hagyományokat ápoló városi vezetés, a századosi testület, másként a népképviseleti tanácskozmányi gyűlés és a 12 tagú tanács munkájában a csüggedtség, a közöny érződött, és ennek következményeként pangott a közélet a városban. A századosi testület rendi alapokra épülő jogköre jobbára csak rutinszerű gazdasági döntésekben merült ki. A városvezetés tétovának tűnt az uradalommal még rendezetlen ügyekben, az iskolai törvény végrehajtásában, az élet különböző területein zajlott változtatások megtételében. Már a nagyközségi apparátus oldotta meg a szőlődézsma megváltást, a halasztást már nem tűrő ármentesítést, 8 CSIZMADIA, 1976. 106-127. p. 9 Törvény a községek rendezéséről 1871. XVIII. tc. l.§, 140.§ 10 TMÖL: V./41. Szekszárd mezőváros iratai Köztanácskozmányi jegyzőkönyv 1858., Százados gyűlési határozatok 1869-1872., V./72. Szekszárd nagyközség iratai Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1873-1905. (SZNK. JKV.)