Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

ros agrártársadalmának képviselete a korábbiakhoz képest jóval szervezettebbé, politikailag öntudatosabbá vált. A Szekszárdi Újság 1912. évi januári helyzetelemzése szerint a képviselőtestületben a Szulimán vezette „kisgazdapárt" közel sem ölelte fel a földműves réteg képviselőinek egészét, azonban az újság jóslata szerint, a személyi ellentétek elmúltával, ez is meg fog történni.

94 Bár Szulimán György római katolikus olvasókörből történő kizáratásának hosszan elhúzódó folyamata inkább még az ellentéteket erősítette, az érdekközösség, a képviselőtestületben elfoglalt hasonló pozíció, valamint a városvezetés magatartása - pl. 1912. június 8-i képviselőtestületi ülés alkalmával csak aznap délelőtt postázták a kisgazda képviselőknek a meghívót, amiben azok tudatos mellőzésük szándékát látták - a közeledésnek kedvezett. Ennek előrehaladtát jelzi, hogy ezen eljárás megfellebbezését már a földműves testületi tagok többsége, 36-an írták alá.

95 A kisgazdák fellépésével a városvezetéstől, tisztikartól, illetve a virilisták befolyásától egyre jobban függetlenedő földműves réteg első komolyabb horderejű akaratképzése, egyben politikai megmérettetése a városvisszafejlesztő mozgalommal volt kapcsolatos. Szekszárd város nagyközséggé való visszafejlesztésének kisgazdák által elindított mozgalmát az 1912. évi LVIIL, városfejlesztést célzó törvény rendelkezései idézték elő. Ez, elsősorban a városi tisztviselők fizetésének rendezése által, a városok kiadásainak növekedését eredményezte. A tisztviselők fizetésrendezése gyakorlatilag valamenynyi Rt. város számára plusz kiadásokkal járt, Szekszárdon azonban ez a tisztviselők fizetésére jutó összeg hozzávetőleges megduplázódását eredményezte: a fizetésrendezést követően, lakbértámogatásukkal, családi pótlékkal együtt ez már 79420 koronát tett ki.

96 E költségnövekeSZÚ 1912. január 13. l.p. Az olvasókör 1911. március 7-i, Szulimán Györgyöt kizáró határozata tárgyában, Szulimán és társainak jogorvoslatait követően a belügyminisztérium mondta ki 1912. december 13-án a végső szót, mely Szulimán ügyében a Kör közgyűlését újabb tárgyalásra hívta fel. TMÖL, AI 1332/1913.; Amint keresetükben írták, ilyen késői értesítésre legjobb szándékuk ellenére sem tudnak részt venni az ülésen, „különösen azok a képviselők, akik mezőgazdasággal vannak elfoglalva... de még az iparos osztály sem.". TMÖL, AI 11232/1912. A fizetésemelés mértéke egyenlőtlenül érintette a tisztviselőket, hiszen míg a polgármester és a rendőrfőkapitány éves fizetése az 1908. évi 4000, illetve 3000 Khoz képest ekkor 5400, illetve 4000 K volt, addig a tiszti ügyész, gazdasági tanácsos, főszámvevő 1908. évi béréhez (800, 1600 és 2000 K) képest 1913-ra jelentős