Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)
életvitelbeli - Tóth Zoltán által rendinek is minősített - törésvonalat, mely jelentős mértékben a vagyoni, jövedelmi határvonalakkal esett egybe. Szekszárd társadalma ebben mind a dunántúli, mind az alföldi városok társadalmától különbözött. Ugyanis a dunántúli, amiképp az alföldi városok esetében is, az elit és a középrétegek, illetve a számukban jelentősebb alsóközép, alsó és szegényebb társadalmi rétegek hasonló gazdasági ágazatból, foglalkozáscsoportból kerültek ki. Ez az urbanizáltabb dunántúli városok esetében a (gyár)ipar, kereskedelem volt, az alföldi városokban pedig a mezőgazdaság. Ehhez képest Szekszárdon a hivatalnok, értelmiségi és tehetős kereskedő rétegekből, illetve a helyi kézműipar szintjét meghaladni képes iparosok szűk csoportjából álló elittel és középrétegekkel (nevezzük városi blokknak) szemben az alsóközép, és szegényebb rétegek döntő többsége az agrárnépességből, és ahhoz kötődő kézműiparosokor • ból (mezővárosi blokk) állt. így az alföldi nagy mezővárosokhoz hasonló gazdagságú gazdagparaszti réteget - bár az agrárnépesség a város lakosságának felét adta - Szekszárdon nem találhatunk. Míg az alföldi városokban jelentős, sokszor meghatározó számú parasztvirilis• 1 87 ta volt található, Szekszárdra ez nem voltjellemző. Viszont a választók közti meghatározó súlyukkal élve, elsöprő többségben kerültek választás útján Szekszárdon földművesek a képviselőtestületi tagok közé (1905: 46, 1908: 50 fő). 88 A földművesek mellett számottevő számban választottak meg még iparosokat (1905:14, 1908: 9 fő), amivel TÓTH Z, 1982. 178. p. Az ipar gyengesége következtében az urbánus jellegű alsóközéprétegek (pl. szakmunkások) ill. peremrétegek súlya nem volt számottevő. A mezővárosi blokk körülhatárolására, társadalmi rétegződésük sajátosságaira ld. Tóth Zoltán szociológiai mélységű monográfiáját. TÓTH Z., 1989. Ez a város birtokszerkezetéből adódott. Az átlag birtok nagysága még a Tolna megyei átlagtól is jelentősen elmaradt. Pl. a thjv. Hódmezővásárhelyen a dualizmus korának nagyrészében a földbirtokosok -jelentős arányban paraszti birtokosok - adták a virilisek többségét. GYANI, 1977. 627-631. p. Ezt nagy részben az is elősegítette, hogy a községi (Rt. városi) választójog a képviselőválasztásoknál és a megyebizottsági választásoknál jóval szélesebben - gyakorlatilag minden adófizető férfira, vagyonnal rendelkező egyedülálló nőkre is kiterjesztve - vonta meg a választásra jogosultak körét. így Szekszárdon 1905 körül a képviselőválasztóknál kb. 3-szor többen, 2500-2600-an adhatták le szavazatukat a helyi választás során. TMÖL, Sznki., kvt. jzk. 1905/62.
