Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

ság) térvesztése más társadalmi csoportok megerősödése nélkül zajlódott le - ezáltal drámaian csökkentve a megyebizottságba jutott virisek számát-, addig Szekszárdon a megyebizottságba bejutott virilisek számának gyarapodása figyelhető meg. Véleményem szerint Szekszárd elitjének vagyonosodásában, eltérő rétegződésében elsődlegesen a megy eközponti funkció fejlődést indukáló szerepe érhető tetten. Az értelmiségiek meghatározó súlya, a kereskedők számának dualizmus korában történt megsokszorozódása, és végül a törvényhatóságba került szekszárdi virilisták számbeli a gyarapodása mind erre utal. Hogy Szekszárdot Tolnával is összevessük, elmondható, hogy bár foglalkozásszerkezete bizonyos szempontból - Bonyháddal egyetemben - inkább volt városi jellegű, mint Szekszárdé, a számában is erősödő elit, amiképp a városias belváros kiépülése, a megyeszékhelyre volt jellemző. A városiasodás és a városi szervezet támaszai: a virilisták (Szerepük a város visszafejlesztés megakadályozásában) Mint az előző fejezetből kiderült, a megyeközponti, közigazgatási funkcióból eredő felhajtóerő nagyon fontos szerepet játszott a város fejlődésében, műveltségi, kulturális szintjének emelésében, amiképp a település képének - igaz csak a belvárosi részekre korlátozódó - városiassá válásában. A dinamikus gazdasági fejlődés elmaradása miatt a megyeközponti helyzetnek, a közigazgatási központi funkciónak volt kitüntetett szerepe a város tradicionális mezővárosi (földműves, kézműiparos) társadalmától, mind társadalmi állását - részben gyökerét -, foglalkozását, mind élethelyzetét, életvitelét, mentalitását illetően eltérő elit, középrétegek létrejöttében. Ennek következménye - mint láttuk - a vagyoni, jövedelmi (virilista) elit belső rétegződésében is tetten érhető, egyrészről a hivatalnokok és szabadfoglalkozású értelmiségiek, másrészről a kereskedők magas reprezentációjában. Természetesen ez a szélesebben vett középrétegre is érvényes volt. Az értelmiségi, hivatalnok rétegeknek Szekszárdon tapasztalt, más városokhoz viszonyított nagyobb súlya érhető tetten abban, hogy a korabeli szóhasználat a város elitjére gyakran az „intelligencia" kifejezést használta. Az elitre és középrétegekre használt másik gyakori egykorú kifejezés, a „kabátosok" pedig jelzi azt a szociokulturális, ill