Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)
Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)
zóan részletében nézzük az állami tisztviselőket, a következőket mondhatjuk: legtöbben a jogszolgáltatásban (megyei törvényszék 28, ügyészség 5, járásbíróság 6, közjegyző: 1 fő) és a pénzügyigazgatásban (pénzügyigazgatóság 33, adóhivatal 10, pénzügyőrség: 2 fő) tevékenykedtek, mellettük a postahivatal 12, államépitészeti hivatal 5 főt foglalkozatott. 77 Ha a fentiekhez hozzászámoljuk még az országos hatáskörű selyemfelügyelőség kb. 30 tisztviselőjét, és ezt vetjük össze a vármegyei és főszolgabírói hivatal, valamint az Rt. város - szintén 1905/6. évi - tisztviselői létszáméval (35 illetve 15 fő), érzékelhetővé válik, hogy az állami tisztviselők mily jelentős részét tették ki a helyi 78 hivatalnoki, értelmiségi rétegnek. Ugyan az állami tisztviselők a vármegyei tisztviselőkkel szemben a város 1905-14 közötti virilistái közt csak elvétve (Ágoston István törvényszéki bíró, Kiss Károly járásbíró, Bodnár István és Schneider János pénzügy igazgatási tisztviselők) fordultak elő, nagyrészük, mind jövedelmi helyzetüket, mind életvitelüket, mentalitásukat illetően a középrétegek közé sorolhatók. Bár a város virilistái közt csak igen ritkán fordultak elő, számuknál fogva igen komoly felhajtóerővel bírtak úgy a város kereskedelmi életére, ingatlanpiacára, mint a város kulturális életére, műveltségi szintjére vonatkozóan. 1., Mivel az állami tisztviselők jelentős része kinevezés révén került a városba, ez jelentős élénkítő hatással volt az ingatlanpiacra. Lakást, házat itteni munkájuk kezdetén ritkán vettek, azonban az állam által juttatott, nem csekély lakbértámogatásnak köszönhetően állásuknak kijáró lakás bérlésére volt lehetőségük, ami a helyi magánépítkezésekre is ösztönzőleg hatott. Egyrészt saját házak, lakások építése által, amiképpen ez szervezett keretek közt 1905-ben kezdődött el a városban a tisztviselőtelep építésével (pl. Schneider János dr. Éry Márton). Másrészt bérlőként, ami nem kevés bevételhez juttatta a helyi háztulajdonosokat. A város virilistái közt nem is volt ritka az olyan személy, Továbbá volt még 1 tanfelügyelő, erdőgondnokságon 1, illetve az állatorvosi szolgálatnál 2 (orvos) tisztviselő. A tiszti címtárban nem szerepelt, de további 1-2 tisztviselő dolgozott pl. a mértékhivatalnál. CÍMTÁR, 1906. 121-122. p., A város hivatalnoki létszáma még az átalakulást követő átmeneti állapotot tükrözi.
