Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

akinek három háza is volt (pl. 1903-ban Fördős Vilmos és Vilmosné, Salamon Lipótné).

79 2., A hivatalok és a hivatalnokréteg által támasztott kereslet természetesen a helyi kereskedelemre is igen élénkintően hatott. A különböző hivatalok működésének illetve beruházásainak helyi kereskedelmet, részben (kis)ipart (pl. nyomdaipar) erősítő hatása mellett a hivatali réteg a magánéletben is jelentős fogyasztási kapacitással bírt. Alkalmazotti élethelyzetükből és urbánusabb életmódjukból következő igényeik jelentős szerepet játszott a kereskedők profiljának alakításában, más Tolna megyei nagyközségekhez képest nagyobb súlyt biztosítva a késztermék-kereskedelemnek, annak fejlődésének. A város központjában (Garay tér és a Széchenyi utca) ennek megfelelő kereskedések, boltok, üzletek voltak találhatóak: a Pimitzer-áruház, Salamon-testvérek fűszer-és csemegekereskedése, Fischoff Károly kereskedése, Seiner Lipót divatüzlete, Pick Béla női- és férfiruhaüzlete vagy Révész Jenő Párisi Nagy Áruháza, kávéházak és cukrászdák. A virilisták közé is nagy számba késztermék-kereskedelemmel foglalkozó üzlettulajdonosok, kiskereskedők illetve vendéglátósok kerültek. Ettől eltérő profilú virilis kereskedők közül megemlíthető Fülöp Lajos gabonakereskedő, Fleischer Ödön, Hecht Jakab, Leicht Lajos Reich Ajrnin fakereskedők, Wolf Henrik, Leopold Mihály és Reichl Sándor borkereskedők. 3., A közszolgálatban foglalkoztatottaknak - és azon belül is különösen a több helyütt megfordult állami tisztviselőknek és tanároknak - kitüntetett szerepe volt úgy a helyi kulturális élet emelésében, amiképp a polgárosodási minták, urbánus életmód, mentalitás közvetítésében. Akárcsak Zalaegerszegen, ez Szekszárdon is jelentős súllyal eset latba a település várossá alakulását megelőző fejlődésben, előkészületekben.

80 A virilista nők háztulajdonlására ld. CSEKŐ, 2003. 217-220. p.; A foglalkozás megnevezésénél inkább csak a hölgyeknél fordult elő a háztulajdonos megnevezés, de ennél jóval többek jövedelmében játszott jelentős szerepet a lakbérekből befolyó összeg. Ami pl. időnként Babits Mihály nagyanyja, Kelemen Józsefhé (1911-ben virilista) életében is nélkülözhetetlen volt. Jellemző, hogy a költő szülőházából nem egy, hanem egyszerre két 3 szobás lakást - egy emeletit és egy udvarit - is módjában volt kiadni. TÖTTŐS, 1997. 274-275. p. vö. FOKI, 2005.