Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

Magyarán szólva, Szekszárd fejlődése szempontjából minden valószínűség szerint hátrányt jelenteit a sok, hasonló népességű és jellegű megyebeli mezőváros, amelyek közül nem emelkedvén ki, nem állt rendelkezésére az a felhajtóerő, mely a kapitalizálódás megindultával a megye gazdasági erejének jelentős vagy épp döntő részét hasonlóan Szombathelyhez vagy Kaposvárhoz - a megyeszékhely felé gravitálva, azt a város fejlődésének szolgálatába állította volna.

64 Mindezeken felül, a megyei településhálózat egy további aspektusa is kedvezőtlen volt Szekszárd szempontjából, ugyanis a városhoz túl közel, 20 km-en belül 3 jelentős, bizonyos paraméterekben Szekszárddal is konkuráló (mező)városi jellegű nagyközség volt található: Bonyhád, Tolna és Bátaszék.

65 Szemben például Kaposvárral, amely esetében az amúgy is kisebb súllyal bíró nagyközségek, mint Barcs, Szigetvár, Marcali és Nagyatád, a megyeszékhelytől távol, 40, néha 50 km-re estek. Ráadásul Bonyhád és Tolna egyúttal inkább mutatott városhoz illő foglalkozási szerkezetet, mint Szekszárd. Míg 1910-ben Szekszárd esetében az ipar 20,61 %-al (1408 fő), a kereskedelem pedig csak 4,74 %-al (324 fő) részesedett a foglalkoztatottak köréből, addig Bonyhádon arányaiban jóval többen dolgoztak az iparban (30,59 %, 880 fő) és a kereskedelemben (12,1 %, 348 fő), Tolnán pedig az iparban (38,05 %, 1624 fő). Ennek megfelelően, míg Bonyhád élénk kereskedelmi élete, széles kereskedői rétege miatt, addig Tolna elsődlegesen ipari súlya miatt volt Szekszárddal összevethető, bírt azt ellensúlyozó hatással.

66 így Szekszárdon komoly csalódásként élték meg azt, amikor a A külterületi népességgel együtt ui. további 3 település soroltatott volna a 26-hoz: Dunaszekcső, Nagybajom és a Tolna megyei Fadd. Összehasonlításul Vas megyében, 1869-ben csak Kőszeg (6915 fő), 1910-ben Kőszeg (7844), Körmend (6970) és Sárvár (7056), míg Somogyban Barcs (6407) és Szigetvár (6135) volt 5000 főnél népesebb város, nagyközség. (1869-ben Somogy megyében csak Kaposvár érte el az 5000 fős lélekszámot!) Dömötör János például egyik, 1870-es évek elején írt karcolatában Szekszárd és Tolna vetélkedését Athen és Sparta küzdelméhez hasonlította. Vasárnapi Újság 1873.454. p. A kereskedelem bonyhádi jelentőségét mutatja, hogy 1912-ben a huszonöt 300 Knál magasabb állami egyenes adót fizető személy között 9 kereskedőt és 1 vendéglőst találunk. A bonyhádi állami adóhivatal névjegyzéke, TMÖL, AI 6070/1913.; De Bonyhádon emellett volt kazeingyár (1906-tól) és zománc gyár (1909-től) is. T. MÉREY, 1974. 280-289. p.