Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

selyemgyárat Tolnára telepítették. De a működését 1897/98-ban megkezdő - jó tíz évvel később már 458 főt alkalmazó - selyemgyár mellett például a tárgyalt korszakunkban, 1911-ben alakult RT-vé a Szászy-féle gőzmalom, alapította szőnyeggyárát Bányai Mór (1908.), és üzemelt a Merkúr cipőgyár. 68 Az utóbbi kettő részvénytársasági alapításában a helyi bankoknak is szerepe volt. Értelemszerűen Bonyhád, Tolna - és kisebb mértékben Bátaszék - Szekszárd bankpiaci vonzáskörzetére is mérséklőén hatott, csökkentve ezzel a város pénzintézeteinek tőkeakkumuláló képességét.

69 A két szekszárdi bank (Hitelbank, Takarékpénztár) betétállományának összege (191 l-ben 11,85 millió K) hozzávetőleg megegyezett a három település bankjaiban lévő betétállománnyal: a tolnai bankokban 5,52 millió, a bonyhádi bankokban 5,04 millió, a két bátaszéki bankban 70 pedig 1,55 milho korona volt betétben. A város országos városhálózatban elfoglalt sajátságos helyzete: Mivel Szekszárd épp a honi városhálózat „törésvonalán" fekszik, az alföldi illetve a pannon várostípus jellemzői vegyesen voltak megtalálhatók benne. Az általános városfogalom ismérveinek hazánkban a pannon várostípus (ld. Dunántúl városai) felelt meg, míg az alföldi városaink nagyrésze foglalkozásszerkezetében, jellegében sem tért el érdemben környékétől. Amint Leopold Gusztáv fogalmazott: „A mi városaink kevés kivétellel, főleg az Alföldön nem felelnek meg a nyugati országok városjellegének, mert a lakosságuk túlnyomó részben nem élelmiszerfogyasztó iparos, hanem élelmiszertermelő gazda. ". Szekszárd, illeszkedve a Dunaföldvár, Paks, Mohács vonalba, átmenet volt a nagy népességszámú, döntő arányban mezőgazdasági népességű alföldi városok és a kis lakosságszámú - a kiegyezéskor még kisebb lélekszámú -, ugyanakkor csekély mezőgazdasági népességgel, Tolna nagyközség ingyen telekkel és 200000 db téglával járult a gyár megépítéséhez. GAÁL, 1992. 357. p. 8 A nagyközségben ezen felül volt ecet-, tégla- és cementüzem. Uo., 354-358. p. A honi városhálózat szerkezetét a bankpiaci részesedés, egyúttal innovációs képesség szempontjából Gál Zoltán elemezte. Munkájában Szekszárdot III. rendű, Tolnát és Bonyhádot IV. rendű pénzintézeti központnak minősítette. GÁL, 1997. 63. p. Itt kell megjegyezni, hogy a Bátaszék-Sárközi Takarék- és Hitelbank a szekszárdi Hitelbank filiája volt. 1 LEOPOLD G., 1984. 81. p.; Leopold Gusztáv ifj. Leopold Lajos bátyja volt, szociológiával és agrárgazdaságtannal foglalkozott.