Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002)

Csekő Ernő: Virilisták szerepe és jelentősége Szekszárd város életében (1905-1914)

• Előbbiből következőleg nem sikerült a megye, vagy környezete vasúti csomópontjává nőnie. Szekszárddal ellentétben azonban a fenti állítások mindegyike érvényes volt Kaposvárra. A somogyi megyeszékhely először 1872ben, a Nagykanizsa felé vezető szárnyvonal keretében kapcsolódott be a vasúthálózatba, majd 1890-tól, a Budapest-fiumei vonal kiépítésével, már az ország egyik legforgalmasabb vonala haladt át rajta. A múlt század elejére pedig, a somogyi helyiérdekű vasútvonalak kiépülése révén, Kaposvár vasúti csomóponttá is vált.

61 A város fejlődése ellen ható megyei településhálózat: Véleményem szerint Szekszárd dualizmuskori fejlődését gátló tényezők közt a megye korabeli településhálózata két szempontból is szerepet játszott. Elsőként a mezővárosok sűrű hálózatát kell megemlítenünk. Simonffy Emü hat dunántúli megyére (Baranya, Somogy, Vas, Veszprém, Zala és Tolna) elvégzett vizsgálata szerint 1869-ben, Tolna megyében volt meszsze a legnagyobb, 40 % körüli a mezővárosokban élő népesség aránya.

62 Összehasonlításul Vas, Veszprém és Zala megyékben 25 %-nál alig magasabb, Baranyában 20%-nál nagyobb, Somogyban kisebb volt. Ennek megfelelően ekkor a hat megyében található, 5000 főnél népesebb 17 város közül 6 volt Tolna megyében: Bátaszék (6452 fő), Bonyhád (5832), Tolna (7309), Dunaföldvár (12382), Paks (10302) és Szekszárd (11069). Az utóbbi három ezzel a népességével a 4., 8. és 7. legnagyobb település volt e hat megye területén. Bár Szekszárdhoz hasonlóan a többi Tolna megyei mezőváros - 1872-től nagyközség - lakossága se nőtt dinamikusan, a megye fejlett mező városhálózata 1910-re vonatkozó összevetésben is tetten érhető: a fent említett hat megye 5000 főnél népesebb 26 településéből ui. 8 volt megyénkben található (Tamási 5520 lakossal és Dombóvár 6776 lakossal csatlakozott a korábbiakhoz).

63 Ferenc is megörökítette. Eszerint a vicinálisra Sárbogárdon felszálló gyermek felnő, megházasodik, gyermekei születnek, mialatt a vonat Szekszárdra érkezik, s egy öregember száll le a vonatról. Ismerteti ifj. Leopold Lajos: Sanyi. Egy magyar óceánrepülő c. cikkében. Tolnamegyei Újság 1931. augusztus 8. 1-2. p. 61 SIMONFFY, 1975.252-253. p. 62 Az itt közlésre kerülő 1869-1910 közti időtávban szereplő eredményeket ld. SEVIONFFY 1975. 247-250. p.; Meg kell jegyeznünk, hogy a feltüntetett népességszámok a jelenlevő polgári népesség adatai. 63 A hat további település 1910. évi népessége a következő volt: Szekszárd 14913, Paks 12549, Dunaföldvár 12071, Tolna 8545, Bátaszék 8031, Bonyhád 6445 fó. Simonffy az 1910. évi vizsgálatánál csak a belterületi népességet vette figyelembe.