Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

289 iskolával; Pest és Jászkunság 216 községe 462 iskolával alkot egy-egy tanfelügyelőséget l-l tollnokkal.

18 A megye jogos kérését a VKM 1876-ig nem teljesítette. Mindez erőteljesen éreztette hatását. A megye oktatásügye 1868-1876 között gazdátlan, szó sincs a törvény megvalósításáról. A tanügy alakulása 1868-1876 között Az alispáni időszaki jelentések (évente 4 alkalommal) 1873. novemberig még csak említést sem tesznek az oktatásügy alakulásáról. Az első olyan alispáni időszaki jelentés, amelyben már szó esik a megye iskoláiról is, 1873. november 11-én kelt és abban ez olvasható: „...egyes helyeken az ifjúságnak kellő számbani oskolába járatását úgy másrészt sokkal számosb helyeken az oskola aránylag gyér látogatását constataljak s így helyekről leginkább az elöljáróságoknak ez iranybani kötelességükkel szem közt fennforgó lanyhulásáról tesznek tanúságot és az oskola helyiségek elégtelenségéről kénytelenek panaszt emelni. '"

9 Az 1874. május 11-i alispáni jelentés szerint sok iskolát be kellett záratni himlő és kanyaró miatt, s ezt sok helyen kihasználva az indokolatlan mulasztások nagymértékben megnőttek. Némi betekintést enged a „néptanodák" helyzetébe a Tolnamegyei Közlöny 1875. évi október 20-i száma is. A megyei újság hivatkozik a „Tolna megyei dolgok" cím alatt a „Néptanodában" megjelent cikkre. E szerint megyénkben alig van 4-5 községi tanoda s ezek is (a tanfelügyelőség hiányos szervezete miatt) rendezetlenek s részben épp oly elhanyagoltak mint a felekezeti tanodák 9/10 része. A cikkből kiderül, hogy a megye közegei a tanüggyel egyáltalán nem törődnek s eddig még nem volt rá eset, hogy az alispán időszaki jelentéseben a szolgabírák által beszolgáltatott adatok alapján bővebben megemlékezett volna a megye tanügyéről. De nem is tehetné, mert a szolgabírák mindent előbbre-valónak tartanak, mint a tanügyet s „ha meg-meglátogatják is a községet s el is mennek a plébánoshoz ezüstkanalat csókolni -, tanodát meglátogatni, az nem jut eszükbe. "A „Néptanoda" cikkét „egy setét szemüvegen át szemlélődő elégedetlen tanító írta." Még az 1876-os alispáni jelentés is semmitmondó, csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy „az iskolai helyiségek és a tanerők elégtelensége tekintetéből még mindig változatlanok a régi viszonyok...

m A megyében egyre másra szaporodnak a zugiskolák, melyek a legáldatlanabb körülmények között próbálják végezni illegális oktató munkájukat. A Tolnamegyei Közlöny 1876. december 4-i száma a tamási zugiskolákra hívja fel a hatóságok figyelmét. A községben pajtaszerű 2 tanteremben 400 körüli tankötelessel, 2 tanítóval működik az rk. zugiskola. Az izrael zugiskola minden hónapban más lebujt vesz ki erre a célra, s itt kereskedő oktatja a tanulókat. Sajnos, ezeket a zugtanítókat az intelligencia is igénybe veszi. Az elmondottakat erősítik meg az 1-5. sz. táblázatok.

21 Ezekkel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a tanítói állások szervezése mellett megszűnő állások is voltak, ami végül is a tanítók számának stagnálását jelentette. Az iskolák építése nem új iskolák beállítását jelentette, csupán az iskolaépület felépítését. A tanítói fizetésekben bennfoglaltatnak a polgári iskolai tanítók, a felsőnépiskolai tanítók fizetése is. 1876-ban a segédtanítók fizetése pl. csak 162 frt volt. Ezek a számadatok önmagukért beszélnek, fejlődést alig tükröznek. A 13. számú táblázat a tankötelezettség alkulását tünteti fel. Bár fejlődés mutatkozik ez időszakban is, de a törvény igazi végrehajtásáról szó sincs, hisz csaknem minden 5. tanköteles nem jár iskolába. A 2. sz. táblázat a megye oktatási szerkezetének elmaradottságát mutatja. Az elemi is61