Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szalai Károly: Tolna megye földmunkás-szegényparaszti tömegeinek helyzete és mozgalmai a századforduló táján (1890-1907) • 183

faddi, sem egyéb munkásegyletről.) A szocialista eszmék Tolna megyei térnyeréséről már az országgyűlésen is szó esett. Tallián Béla képviselő, volt kormánybiztos arról számolt be, hogy „az utóbbi időben... (1895-96-ban - szerző) elment a szocializmus Szlavóniáig, betört Torontálba és a Bácskába, feljött és Pest megyén keresztül átment a Dunán Tolnába".

10 Valójában a szociáldemokrata agitációnak a Dunavölgy volt az erővonala. Nemcsak közvetlen a budapesti központtal álltak kapcsolatban a Duna jobb parti falvak, hanem a bal parti Dunavecse, Solt, Dunapataj szervezkedő agrárszegénységével is. Bátaszék és Szekszárd vidéke a szomszédos Pécs-baranyai munkásmozgalommal is összeköttetésben állt. A szocialista sajtó térnyerése láttán a helyi burzsoá lapok ellenpropagandát indítottak hasábjaikon. Érvelésükben - a szokott módon - az uralkodó osztály érdekeit társadalmi, azaz általános érdekeként tüntették fel - elvetve mindenféle vagyonközösséget, illetve jogegyenlőséget. Munkásszervezetek alakítása helyett „vallásos alapon nyugvó egyletek" alapítását ajánlották a földműves szegénységnek.

11 A törvényhatóság urait törekvésükben bátorította az a tény is, hogy az új belügyminiszter - a megye volt alispánja - Perczel Dezső lett. Miután számukra a földmunkáskérdés elsősorban politikai ügy volt, benne hatalmuk veszélyeztetőjét látták. Fő céljukká az egyre terjedő szocialista mozgalom felszámolása vált. Mivel egyrészt nem ismerték a tudományos szocializmus tételeit, sem a Szociáldemokrata Párt programját, másrészt a megyében terjesztett tanok kispolgári-paraszti elemekkel keveredtek - minden, a szokásoktól eltérő társadalmi törekvést szocialistának bélyegeztek. 1896 tavaszán több ilyen elferdítésről is olvashatunk. Márciusban - állítólag - „szociális izgatások" miatt letartóztattak egy apát és fiát Simontornyán. A felsorolt „eszmék" azonban egyértelműen nazarénus tanoknak bizonyultak, melyeket istenre hivatkozva terjesztettek.

12 Április 12-én „Furcsa szocializmus Eőcsényben" címmel - állítólagos - földosztó mozgalomról adott hírt a szabadelvű Tolnavármegye s nyomában több országos lap is. A cikk szerint a földosztást követelő „díszes kompánia" kérvényének visszaadása után a községi elöljáróságra akart törni, mely szándékában a csendőrjárőr akadályozta meg. Az erősen gunyoros hangnemben írt tudósítás a helyi szegénység földparcellázási kérelmét s a környéken tápot kapott szocialista eszméket önkényesen társította. A konkrétumok maguk cáfolják a tendenciózus kommentárt. A kérvényezők által forgatott s megnevezett iratok - valójában a telepítvényekről, illetve azok megszervezéséről szóló jogszabályokat tartalmazták. Egyébként semmilyen dokumentum nem támasztja alá, hogy az őcsényiek szocialista szervezkedést folytattak volna.

13 Az ellenzéki Tolnamegyei Közlöny - a „Nem szocialisták az őcsényiek" c. írásában megszólaltatta a kérvényírót. Nyilatkozata szerint 228 társával együtt a földművelésügyi miniszterhez fordultak, s „a vidék sanyarú gazdasági viszonyaira való tekintettel azt kérték, hogy a kincstári birtokokból feles földeket kaphassanak."

14 Megjegyezzük, hogy ellentét volt a községben a telkes gazdákból álló elöljáróság és a kisházasok között az akkoriben szerkesztett legelő-rendtartás miatt is, hiszen a szavazatokat birtokarány szerint számították.

15 Nem értünk teljesen egyet azon jelenkori feldolgozással, mely - átvéve az eredeti kommentár állítását - mozgalomban egyértelműen a földosztó törekvések és az agrárszocializmus megyebeli összefonódását látja.

16 Igaz, hogy a „szocializmusának a falvak szegénysége kezdettől fogva varázserőt tulajdonított, amiért is legkülönfélébb vágyait - legyenek azok reálisak vagy utópikusak is - könnyedén párosította ezzel a szóval, mintegy jelzőként használta. Láttuk - itt még csak erről sincs szó. Viszont - az agrárszocialista eszmék terjedésének kezdeti szakaszában - országszerte - „a kizsákmányolók egy része... hajlamos volt arra, hogy azt magyarázza bele az eseményekbe, amitől pillanatnyilag legjobban félt, - ott is földosztó törekvéseket látott, ahol ennél még kevesebbről... volt szó".

17 201