Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

AZ IPAROS ÉS KERESKEDŐ TANONCISKOLÁI OKTATÁS KEZDETE Az iparoktatás helyzete Tolna megyében az ipartörvény megjelenése előtt Az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt rendszeres iskolarendszerű tanoncképzés nem volt megyénkben. Próbálkozások azonban egy-két helyen voltak a tanoncok tanfo­lyamszerű oktatására. Megyénkben elsőként a dunafőldvári asztalos ipartársulat állított fel rajziskolát 1874­ben, ahol a tanoncok vasárnaponként a délelőtti órákban 3-4 órát tanultak Udvardy István asztalos iparos vezetésével. Elhelyezést a belvárosi elemi népiskola biztosított, a felszere­lésről pedig az ipartársulat gondoskodott. 105 Szekszárd is tartott fenn 1874 óta egy tanfolyamot az iparostanulók számára. Ez azon­ban csupán ismétlő jellegű oktatást nyújtott. A vasárnaponként délután 2-től 4 óráig tartó előadásokon 20-100 növendék jelent meg. Mivel a tanfolyam nem volt kötelező, azért nagymértékű volt a tanulók hiányzása. Gyakran emiatt szünetelt is a tanítás. így az ered­mény igen gyenge volt. 106 Tolnán a plébános fáradozott egy rajziskola felállításán 1881-ben, tervének megvalósí­tása azonban pénzhiány miatt elmaradt. Az iparoktatás támogatása Az iparoktatás szükségességét már korábban felismerték, ezért a Vallás- és Közokta­tásügyi Minisztérium (VKM) is szorgalmazta annak megindítását és kiterjesztését. Tolna megyéhez is megérkezett az 1879. december 27-én kelt 142. eln. sz./1879. számú leirat, melyben a VKM a mezőgazdaság fejlesztése mellett az ipar és kereskedelem fejlesztésére, az ipari ismeretek és gyakorlatok kiterjesztésére hívja fel a megye figyelmét. Az iparfejlesz­tés egyik leghathatósabb „emeltyűjeként" az iparoktatást jelölte meg. A minisztériumi le­irat jelzi, hogy Budapesten középipartanodát állít fel, melynek célja belföldi művezetők képzése lesz a hazai ipar irányításához. Trefort Ágoston VKM-miniszter arra kéri a tör­vényhatóságot: ismertessék meg a Tolna megyei szülőkkel és tanulókkal is ezt az intéz­ményt, hogy az intézetnek mielőbb lehessen növendéke Tolna megyéből is. 107 A megye vezetőinek, de maguknak az érdekelt iparosoknak az érdektelenségét, közömbösségét bizonyítja az a tény, hogy a törvényhatósági közgyűlés a mineszteri leiratra finoman elhárító választ adott. A VKM azonban javaslatát két év múlva, 1881. október 9-én kelt 26 376. sz. leiratában megismétli és legalább egy Tolna megyei tanuló részére ösztöndíj alpítását kéri. A megyei közgyűlés 1882. március 14-i határozata szerint: „A törvényhatóság nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy alapítványt tehessen." A minisztert viszont erkölcsi támogatá­sáról biztosítja az iparoktatás, az iparügy fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért. 108 Tolna megye vezetői, de maguk az érdekelt iparosok is csak nehezen és későn ismer­ték fel az iparfejlesztés, az iparoktatás szükségességét. Ebből adódik az is, hogy az iparos ta­noncok iskolai oktatásának megszervezésében sem tartozott megyénk az elsők közé. Az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt egy évvel már 12 tanonciskola működött az ország­ban Budapesten kívül. 109 Nálunk csak nagy huzavona után jönnek létre ezek az iskolák. Mi is történt Tolna megyében az 1884-es ipartörvény megjelenése előtt? Huzavona az ipariskolai oktatás megindítása körül Trefort miniszter 1882. május 8-án kelt 14510. sz. körlevele szerint: „A hazai iparfejlesz­tésének főf eltétele, hogy iparosaink az elméleti és gyakorlati ismereteket oly mértékben sajátítsák el, hogy az általuk űzött iparágban egészen öntudatosan és tiszta értelemmel működhessenek. " m Ez a cél a miniszter szerint csak úgy érhető el, ha az iparos tanulók a népiskolai oktatás befe­92

Next

/
Thumbnails
Contents