Tanulmányok Tolna megye történetéből 11. (Szekszárd, 1987)

Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868-1900 között • 55

\ jezése után életcéljuknak megfelelő oktatásban részésülnek. A miniszter rámutat, hogy már az 1872. évi VIII. te. (ipartörvény) 42. §-a úgy intézkedett, hogy az iparos tanulóját, ha írni, olvasni és számolni nem tud, köteles annak megtanulására szorítani, vagy a tanulót az ismétlő, esti, vasárnapi, illetőleg ipariskolába járatni. A miniszter közli, hogy a nagyobb városokban lévő iparos tanulók tanításának megkezdését határozta el. Ezért jelentést kért a városoktól az iparos tanulók oktatásáról, az ezzel kapcsolatos eddigi intézkedéseikről. Kéri, hogy a város és az ott lakó iparosok költségén állítsanak fel iparosiskolákat. A körlevél kilátásba helyezi ezeknek segélyezését is.

111 Egy későbbi (1882. augusztus 16-án kelt 23 439. sz.) minisztériumi rendelkezés már arra hívja fel a közigazgatási bizottságot, hogy az 1882/83. tanévtől kezdődően olyan helyeken, ahol az iparos tanulók száma a 100-at megközelíti, ipariskolát indítson. A felállítandó iparosiskolák szervezetére vonatkozó előírásait meg is küldi a megye részére.

112 Tolna megye közigazgatási bizottsága 1882. szeptemberi ülésén (1882. szeptember 4.) intézkedést hoz és elrendeli, hogy a főszolgabírók írják össze a községekben lévő tanoncokat (név, életkor, iparág, mit tanul? szülő és mester neve, az iparüzlet helye megjelölésekkel) és ahol a tanoncok száma a 100-at eléri, már az 1882/83. tanévben ipariskolát indítsanak be az iparosok költségén. A határozat a tanoncok összeírását a Központi járásban Szekszárdon, Tolnán, Bátaszéken; a Völgységi járásban Bonyhádon; a Simontornyai járásban Gyönkön, Simontornyán és Hőgyészen; a Dunaföldvári járásban Dunafoldváron és Pakson; a Dombóvári járásban Tamásiban és Ódombóváron írja elő.

113 Az összeírás eredményeként a tanoncok száma egyes helységekben: Pakson 143 Bátaszéken 41 Szekszárdon 102 Tamásiban 33 Bonyhádon 96 Ódombóváron 33 Dunafoldváron 91 Gyönkön 21 Hőgyészen 56 Simontornyán 15 Tolnán 47 Ezt követően a főispán a közigazgatási bizottság november 7-i, illetve december 9-i határozatai alapján felhívja Bonyhád, Dunaföldvár, Paks és Szekszárd községeket, hogy haladéktalanul intézkedjenek iparosiskola felállítása ügyében, alakítsák meg az ipariskolai bizottságot (a tanításhoz értő, művelt és értelmes iparosok közül választott tagokból), készítsék el az iskola költségvetését, gondoskodjanak tanteremről és tanítókról.

114 Ugyanakkor a többi községet (Tolna, Bátaszék, Gyönk, Simontornya, Hőgyész, Tamási, Ódombóvár) felszólította, őrködjenek azon, hogy az iparos tanulók pontosan járjanak el az ismétlő iskolába. Ennek elmulasztása esetén az 1868. évi XXXVIII. te. 4. §-a alapján az elöljáróság alkalmazzon bírságolást. A közigazgatási bizottság határozatának elsőként Szekszárd tett eleget. Képviselőtestülete megválasztotta az ipariskolai bizottságot, mely 1883. január 4-én megtartotta alakuló ülését, megválasztotta tisztikarát és kiosztotta a feladatokat: elnök: Stann Jakab, alelnök: Debulay Antal, Jegyzők: Laky László és Untermüller Alajos. A bizottság a költségvetés elkészítésével Debulay Antalt, Untermüller Alajost és Krammer Jánost bízta meg. A tanterv elkészítésére Krammer János polgári iskolai igazgató kapott megbízást.

115 Trefort Ágoston miniszter azonban elégedetlen volt a tanonciskolái oktatás megindulásának elhúzódása miatt. Az 1883. augusztus 3-án kelt 26 130. sz. vkm. rendelkezésében megállapította, hogy az 1872. évi VIII. te. (ipartörvény) 39-55. §-aiban az iparosok számára a tanoncaikkal kapcsolatosan előírt kötelezettségeknek még mindig nem tettek eleget. A legtöbb helyen a tanoncok iskoláztatásáért semmit sem, vagy éppen csak valamit tettek. 93